Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Zászló - Wikipédia

Zászló

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A zászló egy rúdra rögzített vászondarab (lobogó), mely árbocon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng (a rúdra van rögzítve). Van több fajta alakú is, de a legelterjedtebb a téglalap. Régen háborúkban használták a csapatok elkülönítésére és vezénylésére. A legelterjedtebb jelzés egy csapat, vagy küldöttség származási országát jelölendő. Erősen rányomja színvilágára a bélyegét a hadseregtől való származtatás. Leggyakrabban élénk színeket használnak. Vannak különféle jelzésekre és reklámozásra használt zászlók.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Habár hasonló szimbólumokat már a legelső civilizációk is használtak, modern megjelenésének körülményei a mai napig vita tárgyát képezi. Jópáran Kínára gondolnak, míg mások a Római Birodalomban használt vexillumot tartják a mai zászlók ősének. Eredetileg nem zászlókat használtak a római légiók jelzésre, mint a sast Augustus X. légiójánál

A középkorban zászlókat leginkább a vezetőlk megkülönböztetésére használtak. Európában a lovagok, Japánban a szamurájok, Kínában a tábornokok használták.

Kolumbusz Kristóf felfedezéseinek idejétől szokás (és később törvényi előírás) volt a hajók nemzetiségét zászlóval jelölni. Ezek a mai nemzeti zászlók és hajózási zászlók elődjei. Ma is zászlókat használnak a nemzetközi tengeri kommunikációban. Lásd Nemzetközi hajózási jelzőzászlók.

A 17. század végétől a lovagok helyét egyre inkább átvették a szervezett hadseregek, és a zászlók már nem csak a nemzetiséget, hanem a csapatot is jelölték. Innéttől a zászló megszerzése egyett jelentett a győzelemmel. Mivel nagyon sok gondot okozott a zászlóvivőnek, ezért az első világháború óta csak ünnepi alkalmakkor használják.

[szerkesztés] Nemzeti zászlók

A Canberrai parlament előtti zászlók
Nagyít
A Canberrai parlament előtti zászlók

A legelterjedtebb feladata egy zászlónak egy nép vagy ország szimbolizálása. Néhány zászló alapja volt a több zászló megszerkesztésénél. Pár példa erre:

[szerkesztés] Hadi zászlók

India tengerészeti hadizászlaja
Nagyít
India tengerészeti hadizászlaja

Ezek önálló hadsereggel rendelkező országok zászlajai, melyeket háború során használnak.

Vannak országok, (mint például az Egyesült Királyság, vagy a Náci Németország saját zászlót készítettek erre a célra, mely eltér a nemzeti zászlótól. Ezeket hívják kifejezetten hadi lobogóknak.

Más államok (mint az USA vagy Svájc a nemzeti zászlót használja. A Fülöp-szigetek ugyanazt a zászlót használja, de hadi események alkalmávl megfordítják a színeket. Szintén így hívják a tengerészetnél használt zászlókat.

[szerkesztés] Tengeri zászlók

A zászlók rendkívül fontosak a tengeren, ahol ezek jelentik a különbséget élet és halál között, és itt a zászlók és azoknak a mozgatása rendkívül pontosan szabályozva van. A kereskedőhajók és a yachtok kiteszik annak az országnak a zászlóját amelyikben a hajó be van jegyezve, és a személyzet tagjainak nemzetiségére utaló zászlókat.

Néhány országban a yachtok zászlaja különbözik a kereskedelmi hajók zászlóitól, hogy jelezzék, a yacht szállítmánya nem igényel vámkezelést. Ha mégis kereskedelim árut szállít a hajó, akkor ezt a legtöbb jogrendszer csempészésnek minősíti.

A számok és betük jelzésére szabályozott nemzetközi rendszer létezik. Minden jelzőzászlónak megvan a saját jelentése.

[szerkesztés] Forma és díszítés

A zászlók többsége téglalap alakú, de lehet bármilyen alakú és formájú, amit a szél meg tud lobogtatni. Lehet négyzet mint Svájc és a Vatikán zászlaja. Általában megegyezik a két oldal mintázata, de van, hogy különbözik (Ohio zászlaja). A legfurcsább alakja Nepálénak van: két egymásra helyezett háromszög.

A legtöbb ország zászlaja ugyanazt mutatja mind a két oldalán. Ennek a csoportnak két alcsoportja van:

  • A kép szimmetrikus a zászlótartó rúdra, így a zászló két oldalán ugyanaz a kép látható.
  • A másik csoport, mikor a zászló másik oldalán az előoldal tükörképe látható. Nagyon elterjedt, és nem zavaró, ha a zászló nem tartalmaz írást. Ha valami díszítés van, akkor az rontja a szimmetriát.

Ha nem ugyanaz van a két oldalon, az egy másik kategória:

  • A zászlón lévő kép nem szimmetrikus.
  • A két oldalon teljesen más ábra található. Példa erre Paraguay zászlaja, Oregon zászlaja vagy a Szovjetunió zászlaja Az utóbbi egyik oldala vörös alapon sarló, kalapács vörös csillag, a másik oldala egyszínű vörös

Az egyetlen egyszínű, díszítés nélküli zászló Líbiáé

[szerkesztés] A sportban

Zászlók a tengerparton
Nagyít
Zászlók a tengerparton

Mivel könnyen és egyértelműen lehet vele jelezni, ezért tertjedt el a sportban. Pár példa rá:

  • Az amerikai és a kabadia futballlban zászlóval jelzik, ha valami nem szabályszerű a játék folyamán. Az előbbiben sárga, az utóbbiban piros zászlót használnak.
  • Az autó- és motorversenyeken ezek segítségével kommunikálnak a vezetővel. Ezek közül a legismertebb a fekete-fehér kockás zászló. Ezzel intik le a győztest. Sárga zászló jelzi, ha valami miatt lasabban kell menni a megszokottnál, piros zászlót pedig a verseny felfüggesztésekor használnak. Fekete zászló jelzi a büntetéseket.
  • Labdarúgásban az aszisztens a partvonalon kölönböző zászlókat tart. Ezzel jeleznek, ha szabálytalanság történik a pályán, vagy ha bedobás, szöglet következik.
  • Ráadásul a szurkolók majdnem minden sportágban zászlókat lengetve szurkolnak sportolójuknak, csapatuknak. A legtöbb csapatnak van saját zászlaja, egyéni versenyeken pedig a szinpatikus versenyző országának zászlaját lengetik.
  • A gall labdarúgásban és a a hurlingban zöld zászló jelzi a gólt, és fehér zászló a pontot.
  • Az ausztrál footballban két zászlót lengetnek gól, egy zászlót pont esetén.

[szerkesztés] Úszózászlók

Nyitott úszásra alkalmas terület
Nagyít
Nyitott úszásra alkalmas terület
Zárt úszásra kijelölt terület
Nagyít
Zárt úszásra kijelölt terület

Ausztráliában, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Királyságban két piros-sárga zászlót használnak, hogy jelezzék a fürdőzési területet. Ha a strand zárva van, a zászlókat keresztbe teszik. Általában két, egymásra fordított háromszög alkotja. Ausztráliában ezen kívül több színt használnak, más-más tartalommal. A piros bezárt strandot, a sárga nehezen úszhatóvizet, a zöld jó állapotú strandot jelez. Kijjebb lehet még kék zászló, ami a nem-motorikus sporteszközök használati sávjának külső határát jelölik.

Létezik zászló külön a szörfösök figyelmeztetésére is. Ez el van negyedelve, és a bal felső valamint a jobb alsó fehér, a többi fekete.

[szerkesztés] Vasúti zászlók

A vasút többféle színes zászlót használ általában a következő jelentésekkel:

  • piros = állj
  • citromsárga = figyelmesen haladj
  • zöld, kék vagy fehér = mehet
  • kék zászló a szélén mozdonnyal azt jelenti, a vonat nem mehet, mert valaki dolgozik rajta. Kék zászló vágánnyal azt mutatja, hogy azon a vágányon semmi nem mozdulhat. Csak az veheti el a zászlót, aki odarakta.

Éjszaka ugyanilyen színű fényekkel jeleznek.

A vasúti jelzések ennek a rendszernek egy modernebb továbbfejlesztése.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu