Selmecbánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz) város Közép-Szlovákiában. Járási székhely. Lakossága: 11.000 (1991). Gyakran csak Selmecként emlegetik.

Selmecbánya
Címer	Térkép

Általános jellemzők
Név magyarul:	Selmecbánya
Név szlovákul:	Banská Štiavnica
Kerület:	Besztercebánya
Járás:	Selmecbánya
Régió:	Hont
Koordináták:	48° 27' 29" É. Sz. 18° 53' 47" K. H.
Tengerszint feletti magasság:	600 m
Terület:	46,7382 km²
Népesség:	10 874 (2001)
Népsűrűség:	231 lakos/km²
Közigazgatási adatok
Statisztikus területi egység:	516643
Gépjármű jele:	BS
Irányítószám:	969 00
Körzethívószám:	00421 (0) 45
Hivatali címek
Cím:	Mestský úrad Banská Štiavnica Radničné nám. 1 969 00 Banská Štiavnica
Web:	www.banskastiavnica.sk
E-mail:	primator@banskastiavnica.sk
Telefon:	+421/45/69 13 232
Fax:	+421/45/69 13 334
Politika
Polgármester:	Balžanka Pavol (SDKÚ-DS, KDH)
Adatok forrása
A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info

Városjelzés az autók rendszámtábláján: BS

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Látnivalók
4 A belváros
5 Selmecbányán született
6 Művészet
7 Trivia
8 Külső hivatkozások
- 8.1 Irodalmi hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Besztercebányától délnyugatra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki.

[szerkesztés] Története

A tatárjárás után IV. Béla király telepített be német bányászokat, akinek jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város volt, ahol a bányászat a waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt és e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost.

Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1735-ben Mária Terézia alapította itt a világ első bányászati akadémiáját, amely 1919 óta Sopron-ban, 1949-től kezdve pedig Miskolcon működik.

1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal). A bányászati tevékenység a 19. század második felétől lehanyatlott és a lakosság száma is csökkent (1956-ban például már csak 10 400 volt).

[szerkesztés] Látnivalók

Óvár (48-as emlékmű,múzeum)
Leányvár
Szent Katalin-templom (15. század vége, gótikus)
Klopacska
Bányászati, Erdészeti, Kémiai paloták
Szent-háromság tér
Abszint tó
Szélaknai kapu
Kerpely Antal sírja
Lyceum (Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Andrej Sládkovič szlovák költő is itt tanult).

[szerkesztés] A belváros

Történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részének nyilvánította 1993. december 11-én. A belváros épületeinek jelentős része, (így pl. a főtér házai, a Lyceum) azonban elhanyagolt, lehangoló állapotban van.

[szerkesztés] Selmecbányán született

Világörökség

m·v·sz

Selmecbánya

Szentháromság tér (Trojičné námestie)

Adatok

Ország

Szlovákia

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1993

Bulla Elma Kossuth-díjas színművésznő 1913. augusztus 26-án.
Hell Miksa csillagász
Hoffmann Dezső nemzetközi hírű fotográfus
Kosáry Domokos történész 1913. július 31-én
Ľudovít Lačný, sakkfeladványszerző
Lumnitzer István orvos, botanikus (1749. április 4. - 1806.) [1]
Pituk Sándor sakkfeladványszerző itt született, élt és itt hunyt el, 1904-2002
Puchner Antal Szaniszló császári és királyi lovassági tábornok
Magda Vášáryová, színésznő és diplomata [2]

Mikszáth Kálmán számos írása a városhoz és környékéhez kapcsolódik, illetve itt született. Itt tanult Petőfi Sándor és a 19 századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja, Ipolyi Arnold. [3]

[szerkesztés] Művészet

Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festette a Selmecbánya látképe c. művét, amely ma Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban látható.

[szerkesztés] Trivia

A Pro Patria – Honismereti Szövetség és a Történelemtanárok Társulása hagyományosan Selmecbányán tartja nyaranta a szlovákiai magyar diákok nyári történelmi-honismereti táborát.