Bélabánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bélabánya (régi nevén Fejérbánya, szlovákul Banská Belá, németül Düllen) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. 2001-ben 1218 lakosából 1151 szlovák volt.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Selmecbányától 5 km-re északra fekszik.

[szerkesztés] Története

1228-ben említik először. Egykor Selmecbányához tartozott bányásztelepülés. 1352-ben még Selmecbánya bányaterületének volt a része, később Saskő várának birtokosai megpróbálták Selmectől elvenni és Saskő várához csatolni, de csak a huszita mozgalmak alatt vált el Selmecbányától. 1453-ben V. László király megerősítette Bélabánya városi kiváltságait. Mátyás király 1466-ban önálló várossá nyilvánította. Ezután a korábbi hat felsőmagyarországi bányaváros közösségébe lépett, melyek egy hét bányavárosból álló szövetséggé alakultak. Később Bélabánya bányászata - földrajzi fekvésénél fogva - Selmecbányáéval szorosan összefüggött. 1572-ben szabad királyi várossá nyilvánították, a 18. században Selmecbányával egyesítették. 1852-ben ismét önálló várossá lett, de újból egyesítették vele. Ma önálló település, két-háromszáz éves bányászházai ma is állnak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus plébániatemploma 1243-ban épült későromán stílusban, majd gótikus és reneszánsz stílusban alakították át.
Skapulárés Szűz Mária temploma 15. századi, mai formájában barokk stílusú.