Sejtmag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sejtbiológiában a nucleus (a latin nucleus, nuculeus szavakból), vagy másnéven sejtmag az eukarióta sejtekben megtalálható organellum, mely a sejt genetikai anyagának legnagyobb részét tartalmazza. Két fő funkciója van: irányítani a citoplazmában zajló kémiai reakciókat és a sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni.

[szerkesztés] Szerkezet

A sejtmag átmérője 10 és 20 mikrométer között váltakozhat. Dupla rétegű membrán veszi körül, melynek két rétege egymással néhol összeér, pórusokat hozva létre. Ezeken át zajlik a magi transzport, melynek fontos szerepe van a sejt működésében, hiszen az mRNS-ek a magban keletkeznek, de a citoplazmában szerelődnek össze, másrészt pedig a legtöbb kémiai reakció is a magon kívül zajlik. A külső membrán folyamatosan megy át a durva endoplazmatikus retikulumba (RER), és riboszómák kapcsolódnak hozzá. A két membrán közötti teret perinukleáris térnek nevezzük, mely pedig az RER terével folytonos. A magmembrán belülre néző oldalán számos filamentum látható, ezek hozzák létre a nukleáris laminát.

Ábra a magról és az endoplazmás retikulumról.
(1) Magmembrán. (2) Riboszóma. (3) Nukleáris pórus komplexek. (4) Nukleolusz (magvacska).
(5) Kromatin. (6) Sejtmag. (7) Endoplazmatikus retikulum. (8) Magplazma.
A teljes szerkezetet körülveszi a citoplazma.

A sejtmagban elszórva találunk egy vagy néhány nukleoluszt (magvacskát), melyeket a nukleoplazma nevű mátrix vesz körül. A nukleoplazma folyékony, gélszerű állaggal rendelkezik (ilyen szempontból hasonlít a citoplazmára, melyben számos vegyület van oldott állapotban. Ezen anyagok közé soroljuk a nukleotid trifoszfátokat (pl. ATP), enzimeket, fehérjéket, transzkripciós faktorokat. Ezeken kívül találunk még egy rosthálózatot is, melyet nukleáris mátrixnak nevezünk.

[szerkesztés] Genetikai anyag

A genetikai anyag, a DNS hiszton fehérjékkel alkotott komplexben, a kromatinban található. A DNS egységekben, kromoszómákban van jelen, melyeket pedig génekre és nem kódoló régiókra oszthatunk.