Citoplazma

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, feherjékből felépülő összetett anyag, mely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer, vagyis nagy súrlódású, felületi feszültségű és rugalmasságú. A protoplazmában (a citoplazma és a sejtmagot kitöltő anyag) átlátszó folyadék van, amely a sejt belsejét tölti ki. Benne találhatók meg a sejtszervecskék: Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum stb.

Két részből áll: citoszolból és citogélből. A citoszol folyékony, vízben gazdag fázis, a citogélben vázfehérje-szövedék található. A citogél folyamatosan leépül (lebomlik) és újraépül, ami által változik a sejt alakja, elősegíti a sejtalkotók mozgását. Ez által lehetővé válik egy bizonyos fokú alkalmazkodás, ami által a sejt védetté válik a víztartalmának ingadozásaitól. De így válik lehetővé egyes, a citoszolban oldott, enzimek koordinálása is.

[szerkesztés] Különbségek az élőlények citoplazmái között

Minden sejt tartalmaz citoplazmát, mégis különbségek vannak az egyes domének citoplazmájának tulajdonságai között. Az állatok országába tartozó élőlények sejtjeinek csaknem felét a citoplazma teszi ki, míg a növényeknél ez kevesebb a vakuólumok jelenléte miatt.

[szerkesztés] A citoplazma összetétele

Víz 80,5-95,5 %

Fehérje 10-15 %

Lipid 2-4 %

Polyszaccharid 0,1-1,5 %

DNA 0,4 %

RNA 0,82 %

Kis szerves Molekulák 0,4 %

Szervetlen Molekulák és Ionok 1,5 %

Ez a biológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!