Közlekedés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A közlekedés személyek vagy tárgyak mozgását jelenti. A közlekedés egyik célja a szállítás, amikor egy közlekedési eszköz segítségével embereket vagy árut, vagy szállító vezetékek segítségével energiát, energiahordozókat, információs jeleket meghatározott helyre továbbítanak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A közlekedési rendszerek
A közlekedési rendszerek a közlekedési hálózatokból, azok kiszolgáló létesítményeiből, illetve a közlekedésben részt vevők lakóhelyéhez vagy telephelyéhez való eljutást segítő létesítményekből állnak. A közlekedéstudomány a közlekedési rendszereket általában az utak természete szerint ágazatokra bontja. A városok közlekedésének speciális személyszállításra való rendszere a tömegközlekedés.
[szerkesztés] A közlekedési alágazatai
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
A közúti közlekedésen belül a gépjárműforgalom bonyolítja a legnagyobb szállítási forgalmat, de a lakott területeken jelentős a gyalogos- és kerékpáros forgalom is. A közúti közlekedés különféle közutakon és magánutakon zajlik, amelyek hálózatot alkotnak az ember által lakott, vagy művelésbe vont területek között. A közúti közlekedési hálózatok ma a világ legjobban kiépített közlekedési hálózatai.
A vasúti közlekedés kötött pályán, speciális vasúti járművekkel (mozdony, vonat, hajtány) valósítható meg. A vasúti közlekedés hálózatai a vasúti pályákból állnak, amelyek hálózaton belüli elhelyezkedésük és szerepük alapján fővonalak vagy mellékvonalak lehetnek. A vasúti hálózat jelentősége a világ legnagyobb részén az áruszállításban emelkedik ki, Európában és Japánban azonban a személyszállítási jelentősége is nagy.
A villamosenergia, az információhordozó jelek szállítása kábelhálózatokon, a kőolajszármazékoké gyakran csővezetéken történik.
[szerkesztés] Vízi közlekedés
A vízi közlekedés döntően tengereken zajlik, ahol elvileg korlátlan útvonal képzelhető el. A vízi közlekedés mégis csak a kikötőkkel rendelkező, kikötésre alkalmas helyen épült települések és művelés alá vont területek között valósítható meg. A vasúti közlekedés megjelenése előtt nagy tömegű áru hatékony szállítása csak vízen volt elképzelhető, ezért a világ nagy múltú városai szinte kizárólag kikötésre alkalmas tengeri öblök, hajózható folyók, vagy a folyótorkalatok mellett alakultak ki. A vízi közlekedés a nagyobb folyókon is lehet jelentős, ilyenkor a szárazföldi közlekedést egészíti ki a belvízi forgalom.
A vasúti közlekedés elterjedése előtt építettek az utaknál hatékonyabb áruszállítást lehetővé tevő áruszállító csatornákat is a világ több részén, elsősorban Angliában és Hollandiában.
[szerkesztés] Légiközlekedés
A légiközlekedés a leszállásra alkalmas pályák, illetve légikikötők között, döntően nagy távolságra, és döntően személyszállításra alkalmas. A légi közlekedéssel nagy távolságok rövid idő alatt legyőzhetők, de ennek költségei és környezeti kárai minden más közlekedési ágazaténál nagyobbak. A légi közlekedés hálózatai a légi folyósók, amelyek a légikikötőket úgy kötik össze, hogy minimalizálják a légi balesetek valószínűségét.
[szerkesztés] A közlekedési eszközök, járművek
A közúti közlekedés legjellemzőbb személyszállító járműve az autó vagy gépkocsi, az autóbusz és történelmi elődje,az omnibusz, a motorkerékpár és a kerékpár. A közúti személyszállítást kisebb-nagyobb teherautók végzik.
A vasúti közlekedés legjellemzőbb járműve a mozdony, amely több személy- vagy áruszállító kocsi vontatására alkalmas. A vasúti közlekedés eszközeit általában vonatba rendezik. A vonatok szállítókapacitása messze meghaladja a közúti járművekét, ezért a vasúti közlekedésnek jelentős forgalom esetén van versenyelőnye a közúti közlekedéssel szemben. Vannak önjáró, vontatás nélkül is használható vasúti járművek (hajtány, motorvonat).
A vízi közlekedés járművei a vízen úszó hajók és csónakok, illetve a víz alá merülő tengeralattjárók.
A légi közlekedés olyan járművekkel valósítható meg, amelyek képesek repülni. Ezt először a hőlégballon és a léghajó valósította meg, amelyeknek ma már csak rekreációs jelentősége van a modern repülőgépek megjelenése óta. Az űrhajók a föld légkörén kívülre is képesek embereket vagy árukat szállítani.
[szerkesztés] A közlekedés és a tudomány kapcsolata
A közlekedési rendszerek működését, hatásait, tervezését a közlekedéstudomány mint alkalmazott tudomány fogja össze. A közlekedési hálózatok (közutak, vasutak, busz- és vasútállomások, kikötők és légikikötők) számtalan építményt, mérnöki létesítményt igényelnek, amivel a mérnöki tudomány egyes ágai foglalkoznak. A közlekedési eszközök fejlesztésében mérnökök és természettudósok vesznek részt, a közlekedés anyagilag hatékony megvalósításán közgazdászok, szabályozásán jogászok, hatásainak felmérésén pedig társadalomtudósok is dolgoznak.
Based on work by