II. János Pál pápa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Ezen szócikk semlegessége vitatott. |
II. János Pál pápa (latinul: Ioannes Paulus PP. II, olaszul: Giovanni Paolo II), született Karol Józef Wojtyła 
kiejtése✩) (Wadowice, 1920. május 18. – Róma, 2005. április 2.) a Római Katolikus Egyház feje 1978-tól haláláig.
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Ő volt az első lengyel, 455 év óta az első nem olasz pápa és a 264. az egyházfők sorában. Pápai tevékenységét a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, a keresztény Európa melletti harc és a konzervativizmus jellemezte. Ebből adódóan időnként kritizálta a kapitalizmust, szembe került a kommunista rendszerrel, és az Európai Unió felfogásával is. Ő volt az első pápa, aki bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háború ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”-nak. Több mint 400 embert avatott szentté illetve boldoggá, többek között kalkuttai Teréz anyát 2003-ban boldoggá; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig uralkodó pápa Szent Péter és IX. Pius után.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Lengyelországtól a pápává választásig
Karol Józef Wojtyła Dél-Lengyelországban született, édesapja katonatiszt volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, édesanyja varrónő. 1941-re elveszítette szüleit és bátyját is. A náci megszállás idején gyári munkásként dolgozott, érdekelte a sport és a színház. Már fiatalon nyolc nyelven beszélt.
1946. november 1-jén szentelték pappá. Ebben az időben egyetemen tanított. 1963. december 30-án Krakkó érseke lett, 1967-ben pedig bíboros. 1978-ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után máig nem tisztázott körülmények közt elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson. 1978. október 16-án ő lett az új pápa.
Wojtyła elődje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ő is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hű marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerűbb beiktatási ceremóniát akart, sosem utalt magára királyi többesben, és nem viselte a pápai tiarát.
[szerkesztés] Merényletkísérletek
1981. május 13-án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálőtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végső soron pedig Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. A merénylő eredetileg kiszabott halálbüntetését egy amnesztia részeként később tíz évre enyhítették, noha ekkor már húsz éve raboskodott, tehát a tíznél több évet töltött le. Büntetéseit letöltve Ağca 2006 januárjában végleg szabadlábra került.
A Vatikán álláspontja szerint a fatimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. [1]
1982. május 12-én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testőrség megállította. A merénylő nem értett egyet a II. Vatikáni Zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hat év börtönbüntetésre ítélték, majd száműzték Portugáliából.
[szerkesztés] Életének utolsó hónapjai
Bár csaknem 150 év óta ő volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 2001-ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson-kórban szenved. (A Vatikán csak 2003-ban erősítette meg a hírt.) Ő azonban nem volt hajlandó lemondani, úgy érezte, Isten dönt arról, meddig kell betöltenie hivatalát.
2005. február 1-jén a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebből még felépült, pápasága óta először nem tudott részt venni a hamvazószerdai szertartásokon. 2005. február 24-én belázasodott és nehezen kapott levegőt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13-án visszatért rezidenciájába. A húsvéti misét nem tudta pontifikálni, csak integetni tudott a hívek ezreinek.
Március 31-én egy fertőzés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott. Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2-án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő jelentette be.
Temetésére április 8-án került sor a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja Joseph Ratzinger vezette.
Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. A szenttéavatási procedúra az anyaggyűjtéssel elkezdődött. A szenttéavatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettől az előírástól el lehet térni. Erre példát adott maga II. János Pál is, amikor idő előtt engedélyezte az eljárás megkezdését kalkuttai Teréz anya esetében, és őt halála után alig valamivel több mint öt évvel, 2003. október 19-én boldoggá is avatta.
[szerkesztés] Tevékenysége
[szerkesztés] Tanítása
Pápaként II. János Pál legfontosabb feladata az volt, hogy tanítsa híveit a katolikus vallásról. Több olyan fontos művet írt, amely nagy hatással volt az egyházra és a világra. A katolikus egyház katekizmusa című műve azért jelentős, mert tisztán és világosan rendet teremtett a II. Vatikáni Zsinat utáni zűrzavarban. Az 1970-es és 1980-as években rengeteg pap, apáca és hívő fordult el az egyháztól, a pápa hatására ez a folyamat az 1990-es évekre megállt.
[szerkesztés] Lelkipásztori utazásai
Nagyon sokat utazott külföldre, több olyan országba is, ahol uralmon lévő pápa azelőtt még nem járt. Járt Nagy-Britanniában, ahol találkozott az anglikán egyház fejével, II. Erzsébet királynővel; a többségében görögkeleti vallású Romániában – a 11. századi nagy egyházszakadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy görögkeleti többségű országot –; Görögországban, ahol előtte ezer évig nem járt pápa; Damaszkuszban, ahol ő lett a történelem első pápája, aki látogatást tett egy mecsetben; és Auschwitzban, ahol szintén nem járt pápa előtte.
II. János Pál pápa kétszer tett látogatást Magyarországon: 1991. augusztus 16. és 20. között, valamint 1997. szeptember 6. és 7. között. Göncz Árpádot már a világháború idején is ismerte egy közös ismerősük révén.
[szerkesztés] Kapcsolata más vallásokkal
Igyekezett hidat építeni a római katolikusok és más vallások hívei között. 1999-ben, amikor Romániában járt, a görögkeleti egyház pátriárkája megjegyezte: „A keresztény történelem második évezrede az egyház egységén esett fájdalmas sebbel kezdődött; az évezred vége tanúja volt az őszinte eltökéltségnek, hogy helyreállítsák az egyház egységét.”
[szerkesztés] Társadalmi és politikai álláspontja
II. János Pál pápa nemcsak egyháza álláspontját képviselve, hanem személyes meggyőződésből is konzervatív volt, ugyanakkor elődeihez képest liberálisabbnak számított. Emiatt mindkét oldalról érték kritikák. Míg egyes egyházi személyiségek úgy érezték, rombolja az egyház tekintélyét, a liberálisabb világiak túlzottnak tartott konzervativizmusáért kritizálták. A pápa többször is felemelte szavát az abortusz, az eutanázia, a halálbüntetés és a születésszabályozás ellen, valamint elítélte a homoszexualitást. II. János Pál pápa nagyon modern volt, mint a tömegkommunikácios eszközök médiasztárja, ő volt az utazó pápa, kereste a kibékülést a zsidókkal és a többi nagy egyházzal, elismerte a katolikus egyház történelmi bűneit, túlélte a kommunizmust, de az ez után következő fogyasztásorientált, nem értékelvű társadalmi rendszer még a szeretett Lengyelországban is felülkerekedett. Ő maradt a kapitalizmus egyetlen világhírű antikommunista kritikusa.
2003-ban Irak megszállása ellen is tiltakozott, egyik bíborosát elküldte George W. Bush elnökhöz, hogy próbálja jobb belátásra téríteni. Úgy tartotta, a konfliktust diplomáciai úton, az ENSZ vezényletével kell megoldani.
Egyik célja volt, hogy az Európai Unió új alkotmányában említés történjen Európa keresztény örökségéről, de ezt nem sikerült elérnie. Az Európai Unió felfogásával ellentétben egy keresztény Európa volt a célja.
[szerkesztés] A pápát ért kritikák
[szerkesztés] Inkvizíció
A neki tulajdonított kijelentés: "Nem is volt olyan rossz az inkvizíció, mint gondolnánk", sok embert felháborított. [2].
[szerkesztés] Belpolitikai konfliktusok
Ismeretes, hogy a Vatikán jelentős anyagi támogatást juttatott a lengyelországi Szolidaritásnak. Az viszont kevésbé feltárt és éppen ezért vitatott, hogy a horvátországi háborúban lévő egyik felet is támogatta anyagilag és ideológiailag. A témát nemrég részben feldolgozta a A leleplezett Vatikán című könyv.
[szerkesztés] Álláspontja a szexualitás kérdéseiben
Pápasága alatt több, papokat, püspököket érintő szexbotrány pattant ki [3]. Számos írországi, olaszországi és Egyesült Államok-beli püspökről és papról derült ki, hogy apácákat erőszakolt meg vagy zaklatott szexuálisan. Nagy felháborodást keltett az is, amikor fény derült arra, hogy sok Egyesült Államok-beli katolikus pap pedofil visszaéléseket követett el. A pápát ezekkel az ügyekkel kapcsolatban számos kritika érte, mivel a Vatikán sokáig belügyeként kívánta kezelni az eseteket, és noha már évek óta tudomása volt a visszaélésekről, nem tett érdemi lépéseket a megfékezésükre. Ennek kapcsán az Európai Unió parlamentje is elmarasztalta a Vatikánt egy határozatában [4].
II. János Pált sokan bírálták az óvszerhasználat ellen irányuló téves információk terjesztése miatt, és amiatt, hogy ily módon hozzájárult az AIDS további terjedéséhez az afrikai országokban. Azt is sokan a szemére vetették, hogy a nők egyházbeli másodlagos szerepének a fenntartása ellen sem tett semmit, noha voltak ilyen elvárások vele szemben.
[szerkesztés] Kritikák szervezeti intézkedések miatt
Szántai Lajos történész, illetve MIÉP-es politikusok bírálták amiatt, hogy az egyházkerületek határait a trianoni határokhoz igazította azáltal, hogy egyes megyéspüspökségeket, másokba olvasztással, megszüntetett. Nagy megdöbbenést keltett az is, hogy romániai látogatásakor az egyetlen katolikus közösség, akiket nem látogatott meg, az erdélyi magyar katolikusok voltak. Bírálatok érték a Habsburg IV. Károly boldoggá avatása miatt is.
[szerkesztés] Érdekességek
- Pápasága ideje alatt három ördögűzést hajtott végre.
- A krakkói repülőteret róla nevezték el.
- Több helyen már életében szobrot emeltek neki.
- Máriapócsi hivatalos látogatásakor már másodszor írhatott a templom vendégkönyvbe: első bejegyzését diákkorában, hátizsákos turistaként tette.
- Egyik életrajzírója, André Fossard szerint azon kérdésére, hogy melyik lenne az az evangéliumi mondat, amelyet akkor választana, ha csak egyetlen mondatot hagyhatna örökül az utókornak, a pápa habozás nélkül azt válaszolta, hogy "az igazság szabaddá tesz titeket" (János 8. fej. 32.) [5]
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Előző pápa: I. János Pál pápa |
Római pápa 1978-2005 |
 |
Következő pápa: XVI. Benedek pápa |
Based on work by