Bíboros

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara

A bíboros az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.

A magyar kifejezés öltözetükre utal, ugyanis a bíborosok öltözetében a püspököknél megszokott lila helyett a piros, bíbor szín található. Ez pedig arra utal, hogy nekik akár vérük ontásával is védeniük kell Krisztus egyházát. Régebbi magyar szóval bíbornoknak nevezték őket.

Más nyelvekben többnyire a latin cardinalis szóval illetik őket. Ez a kifejezés a latin cardo (ajtósarok) szóból származik. Arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem tud kinyílni. A kardinális kifejezést ilyen értelemben a magyar nyelvben is használjuk: kardinális kérdés. A bíborosok hivatalos latin címe: Sanctae Romae Ecclesiae Cardinalis, aminek jelentése: A Római Szent Egyház Bíborosa.

[szerkesztés] Eredete

A mai intézmény a Római egyházmegye papjainak jelentősebb csoportjából alakult ki. A város 7 részében működő diakónusok, a főbb templomokat vezető papok, és a Róma környéki városok püspökei tanácsadó testületet alkottak a pápa mellett. Kizárólagos pápaválasztói joguk 1179-től van. Ettől kezdve kezdtek kinevezni Rómától távolabb élőket is erre a címre.

[szerkesztés] Bíborosok ma

Minden bíborosnak, még ha nem is Rómában él, van egy közeli címtemploma, azonban ott a kormányzás területén nem illeti meg őket semmiféle jog. Bár vannak ajánlások a bíboros személyével kapcsolatban, mégis a bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki, ezektől az előírásoktól el is térhet. Korábbi történelmi korszakokkal szemben bíboros ma csak papi személy lehet. Ha az illető még nem püspök, püspökké szentelik. Vannak ún. bíborosi székek, melyeknek püspökei, érsekei rendszerint bíborosi címet is kapnak, bár ez nem automatikus, ettől a pápa el is térhet. Magyarországon ilyen az esztergom-budapesti érseki szék.

A bíborosok a címükkel járó jogokat és kötelességeket a kinevezés kihirdetése pillanatától gyakorolhatják. Vannak azonban ún. in pectore bíborosok, akiknek a nevét a pápa jónak látja titokban tartani. Ameddig ez a nevet nyilvánosságra nem hozzák, az illető nem viselheti címét. Ezt elsősorban akkor alkalmazzák, ha az illető olyan országban él, ahol veszélybe kerülne bíborosi kinevezése miatt.

A bíborosok saját egyházmegyéjükön és Rómán kívül is ki vannak véve a megyéspüspök kormányzói hatalma alól. A világon bárhol gyóntathatnak, azt még a területileg illetékes megyéspüspök sem tilthatja meg nekik. A pápa ítélkezhet ügyeikben, a kihallgatások helyét ők választhatják meg. Saját címtemplomukba temetkezhetnek, annak homlokzatára címerüket elhelyezhetik. Jogosultak sajátos bíborosi öltözet viselésére, mely a következőkből áll: bíborvörös reverenda, mocétum, öv, birétum.

[szerkesztés] Magyar bíborosok

Bár az esztergomi érseki szék bíborosi széknek tekinthető, mégis az összes magyar bíborosnak csak kb. a fele volt esztergomi érsek. Az is előfordult már, hogy Magyarországnak nem egy, hanem kettő, vagy három bíborosa van. Az első magyar bíboros Báncsa István esztergomi érsek volt, aki 1252-ben nyerte el a bíbort.

Jelenleg kettő magyar bíboros van: Paskai László nyugalmazott- és Erdő Péter jelenlegi esztergom-budapesti érsek.