Biológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

	Biológia portál

Nektárt gyűjtő darázs

A biológia (a görög βίος bios, „élő” és λόγος logos, „tudomány” szavakból) az élőlények rendszerezésével, működésük leírásával, környezetükkel való kölcsönhatásaikkal foglalkozik, egyszóval az élet tudománya. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean Baptiste Antoine Pierre Monet, Lamarck lovagja szintén 1802-ben. Treviranus könyve ("Biologie oder Philosophie der lebenden Natur") már címével jelzi a mai értelmét.

[szerkesztés] Áttekintés

A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (pl. evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (pl. zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a "biológia" nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.

Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:

az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.

[szerkesztés] A biológia főbb ágazatai

Eperfa termései (Morus alba)

Vadgesztenye virága

Egy kék tengericsillag pihen a korallon, Ausztrália partjainál

Felföldi marha

Fotó a mára már kihalt quaggáról

Triceratopsz csontváza

Aerobiológia
Anatómia (bonctan)
Asztrobiológia vagy exobiológia
Állattan (Zoológia)
- Entomológia
Biokémia
Bionika
Biogeográfia (életföldrajz)
Biomatematika
Bioinformatika
Biofizika
Biotechnológia
Élettan (Fiziológia)
- Endokrinológia
- Összehasonlító élettan
- Növényélettan
- Környezeti és ökológiai élettan
Elméleti biológia
Embertan (Antropológia)
Etológia (viselkedésbiológia)
- Humánetológia
- Szociobiológia
Evolúciós biológia
Fejlődésbiológia
- Egyedfejlődéstan
- Embriológia
- Törzsfejlődéstan (filogenetika)
Genetika (örökléstan)
- Populációs genetika,
- Genomika,
- Proteomika
- Mitokondriális genetika
Hidrobiológia
- Limnológia (édesvizek biológiája)
Immunológia
Individuális vagy idiobiológia
Járványtan (Epidemiológia)
Növénytan (Botanika)
- Növénykórtan (fitopatológia)
- Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
Mikrobiológia
- Bakterológia,
- Virológia
Molekuláris /szintű/ biológia
Morfológia (alaktan)
Mikológia (Gombatan)
Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
- Neuroanatómia,
- Idegélettan,
- Biopszichológia vagy pszichobiológia
- Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
- Pszichofizika, pszichofiziológia
- Kognitiv tudományok
Onkológia (a rákkal foglalkozik)
Populációbiológia
- Populációgenetika
- Populációdinamika
Szupraindividuális vagy szünbiológia
- Biotika, florisztika, faunisztika
- Cönológia (társulástan)
- Szünfenobiológia
- Ökológia
Őslénytan (Paleontológia)
- Ősnövénytan,
- Ősállattan
Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
Sejtbiológia (Citológia)
Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
Származástan
- Kladisztika
Szövettan (hisztológia)
Rovartan (Entomológia)
Természetvédelmi biológia
Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
stb.