Rendszertan (biológia)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A biológiában a rendszertan az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány és a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány. Az élőlények első ismert rendszertanát Arisztotelész ókori görög filozófus állította össze az i. e. 4. században. Az első modern értelemben is tudományos rendszertan Carl von Linné nevéhez fűződik.

Az élet ma látható formái a folytonos biológiai evolúció eredményeként alakultak ki. A földön élő fajok számát csak becsülni lehet, elérheti a több tízmilliós számot is. A taxonómusok által elsődlegesen leírt és elnevezett élőlényformák (ún. nominális fajok) száma kb. 1,9 millió, de ezek nagyrészéről szinte semmit sem tudunk. Az élőlények irdatlan sokféleségéről felhalmozott ismeretanyagot rendszerezés nélkül lehetetlen alkalmazni a mindennapi életben. Rendszerezést nemcsak a többnyire formai és funkcionális leíró jegyek szerint születő tudományos ismeretek, tényanyag, hanem az alkalmazott nevek és elnevezési szabályok is elősegítik, amelyekkel a nevezéktan és a névtudomány foglalkozik.

Ezek a fenti alapon születő szisztematikus összegző leírások vagy nómenklatúrák a tudomány változásával maguk is átalakuláson mennek keresztül. Az élőlények esetében most pl. a géntérképek alapján másfajta besorolás vagy rendszertan készül, amelyben már kizárólag monofiletikus csoportokat alkalmaznak.

Tartalomjegyzék

1 Az élővilág alapvető felosztása
2 A taxonok
- 2.1 A taxonok kategóriáinak latin és magyar neve
- 2.2 A taxonok latin elnevezésének szabályai
3 Lásd még
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az élővilág alapvető felosztása

[szerkesztés] Klasszikus felosztás

Az élőlényeket a klasszikus rendszertan két nagy világra osztja:

Növényvilág a botanika tudományának tárgya
Állatvilág a zoológia tudományának tárgya

Ennek a rendszernek az alapja, hogy a lény képes-e fotoszintézisre vagy nem. A rendszernek nagy hibája, hogy nem egyértelműen lehet a baktériumokat, az ostorosmoszatokat és a gombákat besorolni.

[szerkesztés] A korszerűbb osztályozás

A korszerűbb rendszertan több szintre osztja az élőlényeket:

1. szint: prokarióták (elősejtmagosok)

baktériumok
kékmoszatok

2. szint: egysejtű eukarióták

ostorosmoszatok (Euglenophyta)
egyfélemagvúak (Plasmodroma)
kétfélemagvúak (Ciliophora)

3. szint: többsejtű eukarióták

növények
állatok
gombák

E felosztás alapján jött létre a sokáig domináló ún. „öt ország” (angolul „five kingdoms”) elmélet:

1. ország: Sejtmag nélküli (prokarióta) egysejtűek
- Valódi baktériumok (ide tartoznak a kékmoszatok is)
- Archeák
2. ország: Sejtmagvas (eukarióta) egysejtűek
3. ország: Gombák
4. ország: Növények
5. ország: Állatok

[szerkesztés] A legújabb filogenetikus osztályozás

Az öt ország elméletének egyeduralmát az elmúlt években a legújabb genetikai eredmények alapján, az ún. „három domén” („three domains”) elmélet váltotta fel:

1. domén: Prokarióták - Archeák
2. domén: Prokarióták - Baktériumok
3. domén: Eukarióták
- Állatok országa (Animalia)
- Gombák országa (Fungi)
- Növények országa (Plantae)
- Véglények országa (Protista)

[szerkesztés] A taxonok

Taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját. Taxon például a gémfélék családja vagy az oroszlán faja.

[szerkesztés] A taxonok kategóriáinak latin és magyar neve

latinul	magyarul
regnum	ország
phylum/divisio	törzs
subphylum/subdivisio	altörzs
classis	osztály
subclassis	alosztály
superordo	főrend (növényeknél és gombáknál), öregrend (állatoknál)
ordo	rend
subordo	alrend
infraordo	alrendág
superfamilia	főcsalád (növényeknél és gombáknál), öregcsalád (állatoknál)
familia	család
subfamilia	alcsalád
tribus	nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), nemzetség (állatoknál)
subtribus	alnemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál), öregnem (állatoknál)
genus	nemzetség (növényeknél és gombáknál), nem (állatoknál),
subgenus	alnemzetség (növényeknél és gombáknál), alnem (állatoknál)
species	faj
subspecies	alfaj

[szerkesztés] A taxonok latin elnevezésének szabályai

A taxonok latin elnevezésének végződése általában a következő szabályt követi:

Kategória	Növények	Algák	Gombák	Állatok
Törzs	-phyta		-mycota
Altörzs	-phytina		-mycotina
Osztály	-opsida	-phyceae	-mycetes
Alosztály	-idae	-phycidae	-mycetidae
Főrend/Öregrend	-anae
Rend	-ales
Alrend	-ineae
Alrend-ág	-aria
Főcsalád/Öregcsalád	-acea			-oidea
Család	-aceae			-idae
Alcsalád	-oideae			-inae
Nemzetségcsoport/Nemzetség	-eae			-ini
Al-nemzetségcsoport/Öregnem	-inae			-ina