Bari
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Apulia |
Megye | Bari |
Terület | 116 km² |
Lakosság | 328 458 fő (2005) |
Népsűrűség | 2694 fő/km² |
Bari elhelyezkedése | |
Hivatalos oldal |
Bari (kiejtése: bári) Dél-Olaszország kontinentális részének második legnagyobb városa. Mintegy 116 négyzetkilométeren terül el, lakosainak száma 328,458 (2001). Puglia tartomány székhelye, az Adriai-tenger partján fekszik. A város három részből áll: a történelmi óvárosból (Barivecchia), a 19. századi belvárosból és a kettő körül elterülő modern városrészekből. A városnak sok albán és roma lakója is van elsősorban a szegényebb óvárosban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A város az i.e. 1. évezred elején már lakott volt. A város régi latin neve Barium, a görög Barion volt. Bari a római hódítás előtt nem tartozott az ókor jelentős itáliai települései közé, bár találtak a régészek görög emlékeket, pl. bronz pénzérméket. A rómaiak kikötőt építettek és fontos közlekedési csomóponttá fejlesztették. Nero császár municipiummá tette. A Római Birodalom bukása után a keleti gótok, bizánciak, longobárdok és az itáliai Karolingok küzdöttek birtokáért. A 9. és 10. században az arabok uralták (840-870), majd a bizánci császárok birtokába került. 1071-ben Robert Guiscard normann herceg foglalta el, és a város ettől kezdve önálló hercegi székhely volt. 1087-ben a kis-ázsiai Myrából Bariba hozták Szent Miklós ereklyéit, aki a város védőszentje lett. 1558-ban a várost a Spanyol Alkirályságba kebelezték be. A spanyol uralmat 1707-től néhány évtizedig a Habsburgok, majd egészen az olasz egységig (1861) a Nápolyi Királyságot birtokló francia uralkodóházak uralma követte. 1905-ben és 1926-ban a kiáradó tenger elöntötte a várost. 1925-ben alapították a város egyetemét (Università Adriatica). A II. világháború alatt jelentős partizánmozgalom bontakozott ki a németek ellen. A németek támadását az óvárosban egy 14 éves fiú állította meg. 1943-ban a német bombázások nagy pusztítást vittek végbe a bari kikötőben állomásozó szövetséges hadiflottában és sokezer városi polgár életét is kioltották.
[szerkesztés] Látnivalók
- Szent Miklós bazilika (Basilica di San Nicola, román stílusú, (1087-ben épült, az oltár alatti kriptában láthatók Szent Miklós ereklyéi)
- Szent Sabinus székesegyház (Cattedrale di San Sabino, 1034)
- Athenaeum (Ateneo), a Bari Tudományegyetemnek ad otthont
- II. Frigyes császár erődje (Castello Normanno-Svevo)
- Tengerpart és hajókikötő (Porto di Bari) - a Földközi-tenger egyik nagy forgalmú kereskedelmi kikötője
[szerkesztés] Közlekedés
A városnak saját nemzetközi repülőtere van, az Aeroporto Karol Wojtyla, amely évi kétmilliós utasforgalmat bonyolít.
[szerkesztés] Múzeumok
- Museo Archeologico Provinciale (Régészeti Múzeum)
- Pinacoteca Provinciale (Városi Képtár)
- Museo della Gipsoteca (szoborgyűjtemény)
- Museo - Sala del Tesoro di San Nicola (A bazilika kincstára)
- Museo della Cattedrale (székesegyházi múzeum)
- Museo Storico Civico (Várostörténeti Múzeum)
- Museo Etnografico Africa-Mozambico (Afrika-Múzeum)
- Acquario Provinciale (Akvárium)
- Istituto Orto Botanico (Botanikus kert)
- Museo di Zoologia (Zoológiai Múzeum)
- Museo di Scienze della Terra (Természettudományi Múzeum)
- Museo Raccolta di Fisica (Fizikai Múzeum)
- Collezione delle Cartoline (Képeslap-múzeum)
- Museo Sacrario (Egyháztörténeti gyűjtemény)
[szerkesztés] Kulturális intézmények
- Bari Tudományegyetem (Università degli Studi di Bari)
[szerkesztés] Hagyományok
Május 7-9 között tartják a látványos Szent Miklós ünnepet a történelmi óvárosban.
[szerkesztés] Sport
Bari labdarúgó csapata az ország élmezőnyéhez tartozik. A város sportstadionában (Stadio San Nicola) tartották az 1990-es olaszországi labdarúgó világbajnokság számos mérkőzését, így a bronzéremért folytatott meccset is, amelyet Olaszország nyert meg Angliával szemben.