Őriszentpéter
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Őriszentpéteri |
| Rang | város
|
| Terület | 33,56 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9941 |
| Körzethívószám | 94 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Őriszentpéter a Vas megye délnyugati csücskében fekvő város, az „Őrség fővárosa”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
A település az Őrség dombjain terül el, nyugat - keleti irányban végigfolyik a városon a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Sisakszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer.
[szerkesztés] Közlekedés
A település közelében fut a Boba – Zalaegerszeg – Őrihodos nemzetközi fő vasútvonal, amelyen egy vasútállomás működik a településen. Rendszeres összeköttetésben van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal.
Őriszentpéter a Zalaegerszeg – Zalalövő felől érkező fontosabb mellékút végén található, amelyet a Csákánydoroszló – Magyarszombatfa – Muraszombat mellékút metsz a város központjában. Továbbá Őriszentpéter a kiindulópontja több kisebb, az Őrség falvaiba irányuló útnak is. Nem sűrűn autóbuszok kötik össze a szűk környezetével, illetve Szentgotthárddal.
[szerkesztés] Története
Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad, határőrzéssel foglalkozó emberek voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból és református.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami ismerve a föld rendkívül rossz termőképességét alaposan megviselte az itteniek életét.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt – 1783-tól már anyaegyház –, az életszínvonal csak nagyon lassan javult. Kisebb változást csak a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott a településnek. A 20. században továbbra is elmaradott település volt Őriszentpéter, amely helyzeten a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszűnése csak tovább rontott nagyban visszavágva az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot csak az 1990-es évek hoztak, amikor is a Vasfüggöny lebomlásával egyből óriási piac (osztrákok és szlovének) nyílt a környéken a turizmusnak. Ekkor rohamléptekben indult meg az addig elzárt vidék infrastrukturális és turisztikai kiépülése. Mára a környék vadregényességével és csendességével immár a magyar érdeklődőket is vonzza. Nagy jelentőséggel bírt a település életében a 2000. december megnyitott Zalalövő – Őrihodos vasútvonal, amely megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
- Városszeri református templom
- Templomszeri római katolikus templom (román)
- több népi ház
Based on work by 