Őrség
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Őrség Nyugat-Magyarország történeti és néprajzi tájegysége. Csapadékos, viszonylag hűvös időjárás, szeres településszerkezet és nyugalom jellemzi a vidéket.
Nevét arról kapta, hogy az államalapítás környékén határőrző embereket telepítettek ide, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak.
Egyik legfőbb látnivalója a Pityerszeri (Szalafő) skanzen, ahol legjobban megmaradt a településszerkezet.
Az Őrségben több településen harangláb fogadja az embert.
Csörgőszeren (Szalafő egyik szerében) még hagyományos módszerrel végzik a tökmag sajtolását.
Híres a magyarszombatfai fazekasság.
2002-ben az Őrségi Tájvédelmi Körzetből létrehozták az Őrségi Nemzeti Parkot, amely az Őrség területén kívül a Vendvidéket is magába foglalja.
A vidéket állandóan összetévesztik a Vendvidékkel, egylényegűnek tartják és gyakran emlegetik a szlovén községeket őrségi szlovén falvakként, pedig mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Az őrségi teleház honlapja
- Velemér portál - Közösségi, turisztikai portál a Belső Őrségből
- Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása