Tokió
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Főváros | Sindzsuku |
Regió | Kantó |
Sziget | Honsú |
Kormányzó | Isihara Sintaró |
Terület | 2187 km² |
- ebből víz | 1,0 % |
Népesség (2003. október 1.) | |
- Népesség | 12 527 115 |
- Népsűrűség | 5655 fő/km² |
Önkormányzatok | 62 |
Weboldal | www.metro.tokyo.jp |
Prefekturális jelképek | |
- Virág | Cseresznyevirág |
- Fa | Ginkófa |
- Madár | Feketefejű sirály |
Tokió (東京, Tōkyō) Japán fővárosa, a japán kormány és a császár székhelye. Kb. 12 millió ember - az ország lakosságának 10 százaléka - él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe.
A város a Kantó régióban, a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik. Központjának koordinátái 35° 41' ÉFSZ, 139° 46' KFH. A város területe Ogaszavara szigetéig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található.
Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, Japánon belül Tokióban van a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye. Rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, ez főleg a vonatra és a metróra vonatkozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edóba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Sponán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.
263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár EdóEdóba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Főváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edó Kastélyból lett a Császári Palota.
Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melyből alig sikerült felépülnie. Először a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztitó volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlővé. Manapság már nem nagyon lehet ezeknek a nyomait látni a városon, de a lakók még mindig viselik a megrázkódtatás nyomait.
A háború után Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek egy spekulációs ingatlan-buborék miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es években a buborék kipukkadt, bankok és magánemberek tömege vesztette el minden pénzét emiatt. Ezután gazdasági recesszió következett, így az 90-es éveket „elveszett évtized”-nek nevezik, és ez a recesszió ma is tart.
Tokiót sokszor erős földrengések rázták meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben és 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-skála szerinti 8,3-as erejű földrengés 142 000 embert ölt meg.
[szerkesztés] Földrajz és közigazgatás
A Tokió prefektúra három nagy részből tevődik össze: 23 kerületből (a volt Tokió City), Tamából (Nyugat-Tokió) és a szigetekből.
Tokió szárazföldi része a Tokiói-öböltől északnyugatra fekszik, kelet-nyugati irányban 90 km-ig, észak-déli irányban 25 km-ig húzódva. Keleten a Csiba-, nyugaton a Jamanasi-, délen a Kangava- és északon a Szaitama prefektúra határolja. A szárazföldi részt két részre, speciális kerületekre és Tamár oszlik.
A Tokió prefektúra magába foglalja még a Csendes-óceánban fekvő két szigetcsoportot, az Izu-szigeteket, amelyek majdnem párhuzamosan fekszenek az Izu-félszigettel, valamint az Ogaszavara-szigecsoportot, amely több mint 1000 km-re található Japán fő szigeteitől.
A japán törvények értemében Tokió metropoliszként (to, 都) van megjelölve. Közigazgatási felosztása megyezik a többi prefektúrájáéval. Bár egy tucat rész fekszik kisebb területen, ezek is városnak vannak minősítve. Ide soroljuk a 23 kerületet (特別区 -ku), amelyek 1943-ig Tokió Cityt alkották, de most különálló, önkormányzó, polgármesterrel, városi tanácscsal és városi jogokkal rendelkező részekként vannak elimerve. Ezen kerületek melett Tokió körülfog még 26 további várost (市 -shi), öt települést (町 -chō vagy machi) és kilenc falut (村 -son vagy -mura), ezek mindegyike saját önkormányzattal rendlekezik. A lakosok által választott fővárosi és önkormányzati gyűlést a Tokiói Fővárosi Önkormányzat irányítja, amelynek székhelye Sindzsuku kerületben található.
[szerkesztés] Tokió 23 kerülete
A 23 kerület (tokubetsu-ku) régebben Tokió Cityt alkotta, de ez 1943 július 1-jén egybeolvadt a Tokió prefektúrával (東京府, tokyo-fu), és így elvesztette törvényhatósági jogát. A kialakult város kerületekre lett felosztva, melyek mindegyike rendelkezik önkormányzattal, választott polgármesterrel és tanáccsal.
A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km².
Tokió 23 kerülete | |||
|
|
||
A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km². |
[szerkesztés] Nyugat-Tokió (Tama)
[szerkesztés] Szigetek
A Tokióhoz tartozó szigetek összterülete kb. 406 km². Lakossága folyamatosan csökken, 2005 szeptember 1-jén 26 000 fő - a népsűrűség 65 fő/km² - volt.
Ez a terület természeti kincsekben és tengeri nyersanyagokban igen gazdag. Mindemellett azonban a szigetek kicsik, földrajzilag izoláltak, pénzügyileg gyengék és javítaniuk kell az életszínvonalt, fejleszteniük kell a tengeri és légi közlekedést valamint az orvosi ellátást.
[szerkesztés] Idzu-szigetek
Az Idzu-szigetek egy vulkanikus szigetcsoport, amelynek mind a 9 tagja része a Fudzsi-Hakone-Idzu Nemzeti Parknak. A szigetcsoport néhány tagját az Edo-korszakban börtönként használták.
|
|
[szerkesztés] Ogaszavara-szigetek
Az Ogaszavara-szigetek (vagy Bonin-szigetek) 1000 km-re délre fekszenek Tokió központjától. A szigetcsoportot kb. 30 kisebb, melyek közül csak Csicsi-dzsima és a Haha-dzsima lakott.
|
|
|
|
|
[szerkesztés] Nemzeti parkok
A Tokió prefektúrához négy nemzeti park tartozik:
- Csicsibu Tamakai Nemzeti Park, Nisitamában. A park benyúlik a Jamanasi és Szaitama prefektúrákba.
- Meidzsi no Mori Takao Quaszi Nemzeti Park, a Mount Takao körül, Hacsiodzsitól délre.
- Fudzsi-Hakone-Izu National Park, magába foglalja az Idzu-szigetek minden tagját.
- Ogaszavara Nemzeti Park, amelyet 2006-ban az UNESCO fel szeretné venni a világörökségek közé.
[szerkesztés] Gazdaság
Tokióé a világ legnagyobb városi gazdasága: sok nemzetközi óriáscég, befektetési bank és biztosító társaság központja itt található, emellett Japán közlekedési, televíziós és információs központja is. GDP-je eléri a 1,315 milliárd dollárt, ami több mint Kanadáé, Dél-Koreáé és Mexikóé együttvéve.
A II. világháború utáni gazdasági növekedés alatt sok cég a központját más nagyvárosokból, például Oszakából is Tokióba helyezte. Ezzel kezdődött el a népesség rohamos növekedése, és a lakásárak égbe szökése.
A tokiói tőzsde a második legnagyobb tőzsde a világon.
[szerkesztés] Demográfia
Mint a világ egyik legnagyobb városa, Tokió 23 kerületében több mint 8 millió ember lakik. Nappal a népesség 2,5 millióvan megnő, a városba érkező munkások és diákok miatt, akik naponta utaznak be a központba. Ez legjobban a három központi kerületben, Csijodában, Csuóban és Minatóban érezhető, ahol a három rész összlakossága éjjel 300 000, nappal viszont majdnem 2 millió fő.
Tokióban 5 jelentősebb kisebbség él: kínai (120 331), koreai (103 191), fülöp-szigeteki (31 505), amerikai (18 043) és a brit (7 585).
Terület szerint | Tokió prefektúra 23 kerület Nyugat-Tokió (Tama) Szigetek |
12,36 millió fő 8,34 millió fő 4 millió fő 27 000 fő |
Kor szerint | Fiatalkorú (0-14 év között) Dolgozó (15-64 év között) Nyugalmazott (65 év felett) |
1,433 millió fő (12%) 8,507 millió fő (71.4%) 2,057 millió fő (16.6%) |
Napszak szerint | Nappal Éjjel |
14,667 millió fő 12,017 millió fő |
Nemzetiség szerint | Külföldi származású lakos | 353 826 fő |
Év szerint | 23 kerület | 1875 - 595 900 fő 1935 - 5 875 667 fő 2005 - 8 336 611 fő |
[szerkesztés] Közlekedés
Tokió Japán legnagyobb belföldi és nemzetközi vasúti, közúti és légi csomópontja. A városi tömegközlekedés nagyrészt a tiszta és hatékony, bár néha zsúfolt földalatti- és vasúthálózaton zajlik, melyet több társaság üzemeltet. A buszok, villamosok és mágnesvasútak csak másodlagos szerepet töltenek be. A vasútállomások nem csak a közlekedés, hanem Tokió és Japán városi életének központjai.
A Tokió belvárosától néhány kilométerre fekvő Tokiói Nemzetközi Repülőtér („Haneda”) főként a belföldi, a Csiba prefektúrában található Narita Nemzetközi Repülőtér pedig a városba érkező nemzetközi forgalmat bonyolítja le.
A tokiói közlekedés legnagyobb része vasúton zajlik. A JR East működteti a legnagyobb vasúthálózatot Tokióban, magába foglalva a Jamanote vonalat, amely körbejár a japán főváros központjában. A Tokyo Metro Co., Ltd. és a Tokyo Metropolitan Bureau of Transportation a város metróhálozatát, a fővárosi önkormányzat és a privát szállítók pedig a busz hálózatot üzemeltetik. A helyi, regionális és belföldi vasúti járatok a Tokió és a Sindzsuku pályaudvarról érhetők el.
[szerkesztés] Nevezetességek
[szerkesztés] Templomok és szentélyek
- Szenszodzsi templom: buddhista teplom Aszakuszában, amely 645-ben épült, és ezzel Tokió legöregebb temploma.
- Meidzsi szentély: sintoista szentély Tokió szívében, amelyet Meidzsi császárnak és hitvesének, Soken császárnőnek szenteltek.
- Szengakudzsi templom: kis templom Minatóban, ahol a 47 ronin
van eltemetve
- Jaszakuni szentély: sintoista szentély amely emléket állít a második világháborúban elesett japán katonáknak
- Zodzsodzsi templom: a templomot 1393-ban építették, mai helyére, Kantóba, 1598-ban került. Ez a buddhista Dzsodo szektafő temploma
[szerkesztés] Parkok és Közkertek
|
|
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeumok
Tokyo has numerous museums and art galleries. This list is by no means exhaustive.
- Tokyo National Museum
- National Museum of Western Art
- Edo-Tokyo Museum
- Tokyo Metropolitan Teien Art Museum
- Edo-Tokyo Open Air Architectural Museum
- Museum of Contemporary Art Tokyo in Kiba
- Tokyo Metropolitan Art Museum
- Tokyo Metropolitan Museum of Photography in Ebisu Garden Place
- Tokyo Metropolitan Art Space
- Tokyo Bunka Kaikan
- Kokugikan Sumo Museum
- Fukagawa-Edo Museum in Koto Ward
- Japanese Sword Museum
- Tokyo Opera City
- Mori Art Museum in Roppongi Hills
[szerkesztés] Színházak
- Kabuki-za
- National Noh Theater (Kokuritsu Nohgaku-do)
- Nemzeti Színház (Kokuritsu Gekijo)
[szerkesztés] Modern építészet
- Tokyo Tower
- Rainbow Bridge (Szivárvány-híd)
- National Diet Building
- Yoyogi Olympic Pool (Yoyogi Olimpiai Uszoda)
- Tokyo Metropolitan Government Building (Tokiói Városháza)
- Tokyo Big Sight
- Tokyo Station
- Tokyo International Forum
[szerkesztés] Tokió a médiában
Mint Japán legnagyobb városa és az ország legnagyobb televíziós és rádiós központja, Tokió számos japán filmben, sorozatban, mesében és mangában szerepel. A külföldön leginkább ismert műfaj a kaidzsu, amelyben a város nevezetéssegit óriás szörnyek pusztítják el, mint pl. Godzilla. Nagy mennyiségú képregény és animációs film is Tokióban játszódik, mint pl. a Sailor Moon, az Azumanga Daioh, a Yu-Gi-Oh! vagy a Hi Hi Puffy AmiYumi, és ezek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek.
A hollywoodi procuderek körében is közkedvelt Tokió. Számos film Tokióban játszódik, így pl. a Tokyo Joe, My Geisha, a James Bond - Csak kétszer élsz, a Kill Bill, a The Fat and the Furious: Tokyo Drift és az Elveszett jelentés.
[szerkesztés] Oktatás
Mint Japán oktatási központja, Tokióban számos egyetem, főiskola és szakiskola működik. A városban találhatók az ország legelőkelőbb iskolái, így a Tokiói Egyetem, a Keio Egyetem, a Hitocubasi és a Vaszeda Egyetem.
[szerkesztés] Egyetemek
Tokióban számos olyan egyetem van, melyben angol nyelvű oktatás folyik. Ilyenek a Nemzetközi Keresztény Egyetem, a Szofia Egyetem és a Japán Templom Egyetem. A városban egy sor állami egyetem is található. Ezek közül a legjelentősebbek az Orvostudományi és Fogászati Egyetem, az Elektronikai és Kommunikációs Egyetem, a Tokiói Tudományos Intézet és a Tokiói Egyetem. Csak egy nyílvános egyetem van Tokióban, ez pedig a Tokiói Városi Egyetem, a legnagyobb magánegyetemek a Ázsia Egyetem, a Tokiói Tudományos Egyetem, a Tojo Egyetem és a Szeidzso Egyetem.
[szerkesztés] Testvérvárosok
|
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|
---|---|
Prefektúrák (都道府県, todōfuken) és fővárosaik: Aicsi prefektúra (Nagoja) | Akita prefektúra (Akita) | Aomori prefektúra (Aomori) | Csiba prefektúra (Csiba) | Ehime prefektúra (Macujama) | Fukui prefektúra (Fukui) | Fukuoka prefektúra (Fukuoka) | Fukusima prefektúra (Fukusima) | Gifu prefektúra (Gifu) | Gunma prefektúra (Maebasi) | Hirosima prefektúra (Hirosima) | Hokkaidó prefektúra (Sapporo) | Hjógó prefektúra (Kóbe) | Ibaraki prefektúra (Mito) | Isikava prefektúra (Kanadzava) | Ivate prefektúra (Morioka) | Jamagata prefektúra (Jamagata) | Jamagucsi prefektúra (Jamagucsi) | Jamanasi prefektúra (Kofu) | Kagava prefektúra (Takamacu) | Kagosima prefektúra (Kagosima) | Kanagava prefektúra (Jokohama) | Kióto prefektúra (Kióto) | Kócsi prefektúra (Kócsi) | Kumamoto prefektúra (Kumamoto) | Mie prefektúra (Cu) | Mijagi prefektúra (Sendai) | Mijadzaki prefektúra (Mijadzaki) | Nagano prefektúra (Nagano) | Nagaszaki prefektúra (Nagaszaki) | Nara prefektúra (Nara) | Niigata prefektúra (Niigata) | Óita prefektúra (Óita) | Okajama prefektúra (Okajama) | Okinava prefektúra(Naha) | Ószaka prefektúra (Ószaka) | Siga prefektúra (Ócu) | Simane prefektúra (Macue) | Sizuoka prefektúra (Šizuoka) | Szaga prefektúra (Szaga) | Szaitama prefektúra (Szaitama) | Tocsigi prefektúra prefektúra (Ucunomija) | Tokušima (Tokusima) | Tokió prefektúra (Sindzsuku) | Tottori prefektúra (Tottori) | Tojama prefektúra (Tojama) | Vakajama prefektúra (Vakajama) | |
|
Japán régiói (地方, chihō): Hokkaidó | Tóhoku | Kantó | Csúbu | Kanszaj | Csúgoku | Sikoku | Kjúsú |
|
Kijelölt városok - főbb városok (政令指定都市, seirei shitei toshi) Tokió 23 kerülete | Csiba | Fukuoka | Hirosima | Kavaszaki | Kitakjúsú | Kóbe | Kiotó | Nagoja | Ószaka | Szaitama | Szakai | Szapporó | Szendai | Sidzuoka | Jokohama |