Tokió

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tokió (東京, Tōkyō) Japán fővárosa, a japán kormány és a császár székhelye. Kb. 12 millió ember - az ország lakosságának 10 százaléka - él Tokióban, míg a Nagy Tokió Agglomerációban 33-36 millióan laknak, és ezzel ez a világ legnépesebb urbanizált területe.

A város a Kantó régióban, a legnagyobb japán szigeten, Honsún fekszik. Központjának koordinátái 35° 41' ÉFSZ, 139° 46' KFH. A város területe Ogaszavara szigetéig terjed, amely a Csendes-óceánon 1000 km-re délkeletre található.

Mint az ország politikai, üzleti, gazdasági, oktatásügyi és kulturális központja, Japánon belül Tokióban van a legtöbb cég központja, gazdasági intézménye, egyeteme és főiskolája, múzeuma, színháza, vásárló és szórakoztató létesítménye. Rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, ez főleg a vonatra és a metróra vonatkozik.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Földrajz és közigazgatás 2.1 Tokió 23 kerülete 2.2 Nyugat-Tokió (Tama) 2.3 Szigetek 2.3.1 Idzu-szigetek 2.3.2 Ogaszavara-szigetek 2.4 Nemzeti parkok 3 Gazdaság 4 Demográfia 5 Közlekedés 6 Nevezetességek 6.1 Templomok és szentélyek 6.2 Parkok és Közkertek 7 Kultúra 7.1 Múzeumok 7.2 Színházak 7.3 Modern építészet 8 Tokió a médiában 9 Oktatás 9.1 Egyetemek 10 Testvérvárosok 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk: Tokió történelme

Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edóba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Sponán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává.

263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár EdóEdóba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Főváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edó Kastélyból lett a Császári Palota.

Tokiót kétszer rázta meg hatalmas katasztrófa, melyből alig sikerült felépülnie. Először a nagy kantói földrengés 1923-ban, majd a II. világháború. Az 1945-ös tokiói bombázás majdnem olyan pusztitó volt, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák együttvéve. Egész kerületek váltak a földdel egyenlővé. Manapság már nem nagyon lehet ezeknek a nyomait látni a városon, de a lakók még mindig viselik a megrázkódtatás nyomait.

A háború után Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek egy spekulációs ingatlan-buborék miatt: sokan nagyon meggazdagodtak, de a 90-es években a buborék kipukkadt, bankok és magánemberek tömege vesztette el minden pénzét emiatt. Ezután gazdasági recesszió következett, így az 90-es éveket „elveszett évtized”-nek nevezik, és ez a recesszió ma is tart.

Tokiót sokszor erős földrengések rázták meg 1703-ban, 1782-ben, 1812-ben, 1855-ben és 1923-ban. Az 1923-as, a Richter-skála szerinti 8,3-as erejű földrengés 142 000 embert ölt meg.

[szerkesztés] Földrajz és közigazgatás

Fő szócikk: Tokió közigazgatása

A Tokió prefektúra három nagy részből tevődik össze: 23 kerületből (a volt Tokió City), Tamából (Nyugat-Tokió) és a szigetekből.

Tokió szárazföldi része a Tokiói-öböltől északnyugatra fekszik, kelet-nyugati irányban 90 km-ig, észak-déli irányban 25 km-ig húzódva. Keleten a Csiba-, nyugaton a Jamanasi-, délen a Kangava- és északon a Szaitama prefektúra határolja. A szárazföldi részt két részre, speciális kerületekre és Tamár oszlik.

A Tokió prefektúra magába foglalja még a Csendes-óceánban fekvő két szigetcsoportot, az Izu-szigeteket, amelyek majdnem párhuzamosan fekszenek az Izu-félszigettel, valamint az Ogaszavara-szigecsoportot, amely több mint 1000 km-re található Japán fő szigeteitől.

A japán törvények értemében Tokió metropoliszként (to, 都) van megjelölve. Közigazgatási felosztása megyezik a többi prefektúrájáéval. Bár egy tucat rész fekszik kisebb területen, ezek is városnak vannak minősítve. Ide soroljuk a 23 kerületet (特別区 -ku), amelyek 1943-ig Tokió Cityt alkották, de most különálló, önkormányzó, polgármesterrel, városi tanácscsal és városi jogokkal rendelkező részekként vannak elimerve. Ezen kerületek melett Tokió körülfog még 26 további várost (市 -shi), öt települést (町 -chō vagy machi) és kilenc falut (村 -son vagy -mura), ezek mindegyike saját önkormányzattal rendlekezik. A lakosok által választott fővárosi és önkormányzati gyűlést a Tokiói Fővárosi Önkormányzat irányítja, amelynek székhelye Sindzsuku kerületben található.

[szerkesztés] Tokió 23 kerülete

Fő szócikk: Tokió kerületei

A 23 kerület (tokubetsu-ku) régebben Tokió Cityt alkotta, de ez 1943 július 1-jén egybeolvadt a Tokió prefektúrával (東京府, tokyo-fu), és így elvesztette törvényhatósági jogát. A kialakult város kerületekre lett felosztva, melyek mindegyike rendelkezik önkormányzattal, választott polgármesterrel és tanáccsal.

A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km².

Tokió 23 kerülete
	Adacsi (Adachi, 足立区) Arakava (Arakawa, 荒川区) Bunkjo (Bunkyō, 文京区) Csijoda (Chiyoda, 千代田区) Csuó (Chūō, 中央区) Edogava (Edogava, 江戸川区) Itabasi (Itabashi 板橋区) Kacusika (Katsushika, 葛飾区) Kita (Kita, 北区) Kótó (Kōtō 江東区) Meguro (Meguro, 目黒区) Minato (Minato, 港区)	Nakano (Nakano, 中野区) Nerima (Nerima, 練馬区) Óta (Ōta, 大田区) Sibuja (Sibuya, 渋谷区) Singava (Shinagawa, 品川区) Sindzsuku (Shinjuku, 新宿区) Szetagaja (Setagaya, 世田谷区) Szuginami (Suginami, 杉並区) Szumida (Sumida, 墨田区) Tosima (Toshima, 豊島区) Taitó (Taitō, 台東区)
A 2003. szeptember 1-jei adatok szerint a 23 kerület összesített népessége 8,34 millió fő, népsűrűsége 13 416 fő/km².

[szerkesztés] Nyugat-Tokió (Tama)

Fő szócikk: Nyugat-Tokió

[szerkesztés] Szigetek

Fő szócikk: Tokióhoz tartozó szigetek listája

A Tokióhoz tartozó szigetek összterülete kb. 406 km². Lakossága folyamatosan csökken, 2005 szeptember 1-jén 26 000 fő - a népsűrűség 65 fő/km² - volt.

Ez a terület természeti kincsekben és tengeri nyersanyagokban igen gazdag. Mindemellett azonban a szigetek kicsik, földrajzilag izoláltak, pénzügyileg gyengék és javítaniuk kell az életszínvonalt, fejleszteniük kell a tengeri és légi közlekedést valamint az orvosi ellátást.

[szerkesztés] Idzu-szigetek

Fő szócikk: Idzu-szigetek

Az Idzu-szigetek egy vulkanikus szigetcsoport, amelynek mind a 9 tagja része a Fudzsi-Hakone-Idzu Nemzeti Parknak. A szigetcsoport néhány tagját az Edo-korszakban börtönként használták.

Aogassima Hacsijodzsma Idzu Osima Kodzusima Mijakedzsima

Mikuradzsima Niidzsima Sikinedzsima Toshima

[szerkesztés] Ogaszavara-szigetek

Fő szócikk: Ogaszavara-szigetek

Az Ogaszavara-szigetek (vagy Bonin-szigetek) 1000 km-re délre fekszenek Tokió központjától. A szigetcsoportot kb. 30 kisebb, melyek közül csak Csicsi-dzsima és a Haha-dzsima lakott.

Mukodzsima szigetcsoport Muko-dzsima Jome-dzsima Nakoudo-dzsima Kitano-dzsima

Csicsidzsima szigetcsoport Csicsi-dzsima Ani-dzsima Otóto-dzsima

Hahadzsima szigetcsoport Haha-dzsima Ane-dzsima Imóto-dzsima

Vulkán szigetcsoport Kitaió-dzsima Ivo-dzsima Minamiió-dzsima

Különálló szigetek Nishinosima Okinotorisima Minamitorisima

[szerkesztés] Nemzeti parkok

A Tokió prefektúrához négy nemzeti park tartozik:

• Csicsibu Tamakai Nemzeti Park, Nisitamában. A park benyúlik a Jamanasi és Szaitama prefektúrákba.
• Meidzsi no Mori Takao Quaszi Nemzeti Park, a Mount Takao körül, Hacsiodzsitól délre.
• Fudzsi-Hakone-Izu National Park, magába foglalja az Idzu-szigetek minden tagját.
• Ogaszavara Nemzeti Park, amelyet 2006-ban az UNESCO fel szeretné venni a világörökségek közé.

[szerkesztés] Gazdaság

Tokióé a világ legnagyobb városi gazdasága: sok nemzetközi óriáscég, befektetési bank és biztosító társaság központja itt található, emellett Japán közlekedési, televíziós és információs központja is. GDP-je eléri a 1,315 milliárd dollárt, ami több mint Kanadáé, Dél-Koreáé és Mexikóé együttvéve.

A II. világháború utáni gazdasági növekedés alatt sok cég a központját más nagyvárosokból, például Oszakából is Tokióba helyezte. Ezzel kezdődött el a népesség rohamos növekedése, és a lakásárak égbe szökése.

A tokiói tőzsde a második legnagyobb tőzsde a világon.

[szerkesztés] Demográfia

Fő szócikk: Tokió demográfiája

Mint a világ egyik legnagyobb városa, Tokió 23 kerületében több mint 8 millió ember lakik. Nappal a népesség 2,5 millióvan megnő, a városba érkező munkások és diákok miatt, akik naponta utaznak be a központba. Ez legjobban a három központi kerületben, Csijodában, Csuóban és Minatóban érezhető, ahol a három rész összlakossága éjjel 300 000, nappal viszont majdnem 2 millió fő.

Tokióban 5 jelentősebb kisebbség él: kínai (120 331), koreai (103 191), fülöp-szigeteki (31 505), amerikai (18 043) és a brit (7 585).

A Tokió prefektúra népessége

Terület szerint	Tokió prefektúra 23 kerület Nyugat-Tokió (Tama) Szigetek	12,36 millió fő 8,34 millió fő 4 millió fő 27 000 fő
Kor szerint	Fiatalkorú (0-14 év között) Dolgozó (15-64 év között) Nyugalmazott (65 év felett)	1,433 millió fő (12%) 8,507 millió fő (71.4%) 2,057 millió fő (16.6%)
Napszak szerint	Nappal Éjjel	14,667 millió fő 12,017 millió fő
Nemzetiség szerint	Külföldi származású lakos	353 826 fő
Év szerint	23 kerület	1875 - 595 900 fő 1935 - 5 875 667 fő 2005 - 8 336 611 fő

[szerkesztés] Közlekedés

Fő szócikk: A Nagy Tokiói Agglomeráció közlekedése

Tokió Japán legnagyobb belföldi és nemzetközi vasúti, közúti és légi csomópontja. A városi tömegközlekedés nagyrészt a tiszta és hatékony, bár néha zsúfolt földalatti- és vasúthálózaton zajlik, melyet több társaság üzemeltet. A buszok, villamosok és mágnesvasútak csak másodlagos szerepet töltenek be. A vasútállomások nem csak a közlekedés, hanem Tokió és Japán városi életének központjai.

A Tokió belvárosától néhány kilométerre fekvő Tokiói Nemzetközi Repülőtér („Haneda”) főként a belföldi, a Csiba prefektúrában található Narita Nemzetközi Repülőtér pedig a városba érkező nemzetközi forgalmat bonyolítja le.

A tokiói közlekedés legnagyobb része vasúton zajlik. A JR East működteti a legnagyobb vasúthálózatot Tokióban, magába foglalva a Jamanote vonalat, amely körbejár a japán főváros központjában. A Tokyo Metro Co., Ltd. és a Tokyo Metropolitan Bureau of Transportation a város metróhálozatát, a fővárosi önkormányzat és a privát szállítók pedig a busz hálózatot üzemeltetik. A helyi, regionális és belföldi vasúti járatok a Tokió és a Sindzsuku pályaudvarról érhetők el.

[szerkesztés] Nevezetességek

Fő szócikk: Tokió nevezetességei

[szerkesztés] Templomok és szentélyek

• Szenszodzsi templom: buddhista teplom Aszakuszában, amely 645-ben épült, és ezzel Tokió legöregebb temploma.
• Meidzsi szentély: sintoista szentély Tokió szívében, amelyet Meidzsi császárnak és hitvesének, Soken császárnőnek szenteltek.
• Szengakudzsi templom: kis templom Minatóban, ahol a 47 ronin

van eltemetve

• Jaszakuni szentély: sintoista szentély amely emléket állít a második világháborúban elesett japán katonáknak
• Zodzsodzsi templom: a templomot 1393-ban építették, mai helyére, Kantóba, 1598-ban került. Ez a buddhista Dzsodo szektafő temploma

[szerkesztés] Parkok és Közkertek

Hibiya Park Jingu Gaien East Garden of the Imperial Palace Meiji Shrine Inner Garden Shinjuku Gyoen Showa Memorial Park in Tachikawa Sumida Park Ueno Park Yoyogi Park Kitanomaru Park Hamarikyu Gardens Kiyosumi Garden

Rikugien Garden Inokashira Park in Kichijoji Kyu-Furukawa Gardens Koishikawa Korakuen Garden Koishikawa Botanical Garden Shinjuku Central Park Komazawa Olympic Park Kiba Park Kasai Rinkai Park Kinuta Park Jindai Botanical Garden in Chofu

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Múzeumok

Tokyo has numerous museums and art galleries. This list is by no means exhaustive.

• Tokyo National Museum
• National Museum of Western Art
• Edo-Tokyo Museum
• Tokyo Metropolitan Teien Art Museum
• Edo-Tokyo Open Air Architectural Museum
• Museum of Contemporary Art Tokyo in Kiba
• Tokyo Metropolitan Art Museum
• Tokyo Metropolitan Museum of Photography in Ebisu Garden Place
• Tokyo Metropolitan Art Space
• Tokyo Bunka Kaikan
• Kokugikan Sumo Museum
• Fukagawa-Edo Museum in Koto Ward
• Japanese Sword Museum
• Tokyo Opera City
• Mori Art Museum in Roppongi Hills

[szerkesztés] Színházak

• Kabuki-za
• National Noh Theater (Kokuritsu Nohgaku-do)
• Nemzeti Színház (Kokuritsu Gekijo)

[szerkesztés] Modern építészet

• Tokyo Tower
• Rainbow Bridge (Szivárvány-híd)
• National Diet Building
• Yoyogi Olympic Pool (Yoyogi Olimpiai Uszoda)
• Tokyo Metropolitan Government Building (Tokiói Városháza)
• Tokyo Big Sight
• Tokyo Station
• Tokyo International Forum

[szerkesztés] Tokió a médiában

Mint Japán legnagyobb városa és az ország legnagyobb televíziós és rádiós központja, Tokió számos japán filmben, sorozatban, mesében és mangában szerepel. A külföldön leginkább ismert műfaj a kaidzsu, amelyben a város nevezetéssegit óriás szörnyek pusztítják el, mint pl. Godzilla. Nagy mennyiségú képregény és animációs film is Tokióban játszódik, mint pl. a Sailor Moon, az Azumanga Daioh, a Yu-Gi-Oh! vagy a Hi Hi Puffy AmiYumi, és ezek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek.

A hollywoodi procuderek körében is közkedvelt Tokió. Számos film Tokióban játszódik, így pl. a Tokyo Joe, My Geisha, a James Bond - Csak kétszer élsz, a Kill Bill, a The Fat and the Furious: Tokyo Drift és az Elveszett jelentés.

[szerkesztés] Oktatás

Mint Japán oktatási központja, Tokióban számos egyetem, főiskola és szakiskola működik. A városban találhatók az ország legelőkelőbb iskolái, így a Tokiói Egyetem, a Keio Egyetem, a Hitocubasi és a Vaszeda Egyetem.

[szerkesztés] Egyetemek

Fő szócikk: Tokiói egyetemek listája

Tokióban számos olyan egyetem van, melyben angol nyelvű oktatás folyik. Ilyenek a Nemzetközi Keresztény Egyetem, a Szofia Egyetem és a Japán Templom Egyetem. A városban egy sor állami egyetem is található. Ezek közül a legjelentősebbek az Orvostudományi és Fogászati Egyetem, az Elektronikai és Kommunikációs Egyetem, a Tokiói Tudományos Intézet és a Tokiói Egyetem. Csak egy nyílvános egyetem van Tokióban, ez pedig a Tokiói Városi Egyetem, a legnagyobb magánegyetemek a Ázsia Egyetem, a Tokiói Tudományos Egyetem, a Tojo Egyetem és a Szeidzso Egyetem.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Peking, Kína Berlin, Németország Kairó, Egyiptom Jakarta, Indonézia Moszkva, Oroszország

New York, Egyesült Államok Párizs, Franciaország (csak partnervárosi kapcsolat) Róma, Olaszország Sao Paulo, Brazília Szöul, Dél-Korea

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Angol nyelvű hivatalos weboldal

Japán – 日本 (Nihon)
Prefektúrák (都道府県, todōfuken) és fővárosaik: Aicsi prefektúra (Nagoja) | Akita prefektúra (Akita) | Aomori prefektúra (Aomori) | Csiba prefektúra (Csiba) | Ehime prefektúra (Macujama) | Fukui prefektúra (Fukui) | Fukuoka prefektúra (Fukuoka) | Fukusima prefektúra (Fukusima) | Gifu prefektúra (Gifu) | Gunma prefektúra (Maebasi) | Hirosima prefektúra (Hirosima) | Hokkaidó prefektúra (Sapporo) | Hjógó prefektúra (Kóbe) | Ibaraki prefektúra (Mito) | Isikava prefektúra (Kanadzava) | Ivate prefektúra (Morioka) | Jamagata prefektúra (Jamagata) | Jamagucsi prefektúra (Jamagucsi) | Jamanasi prefektúra (Kofu) | Kagava prefektúra (Takamacu) | Kagosima prefektúra (Kagosima) | Kanagava prefektúra (Jokohama) | Kióto prefektúra (Kióto) | Kócsi prefektúra (Kócsi) | Kumamoto prefektúra (Kumamoto) | Mie prefektúra (Cu) | Mijagi prefektúra (Sendai) | Mijadzaki prefektúra (Mijadzaki) | Nagano prefektúra (Nagano) | Nagaszaki prefektúra (Nagaszaki) | Nara prefektúra (Nara) | Niigata prefektúra (Niigata) | Óita prefektúra (Óita) | Okajama prefektúra (Okajama) | Okinava prefektúra(Naha) | Ószaka prefektúra (Ószaka) | Siga prefektúra (Ócu) | Simane prefektúra (Macue) | Sizuoka prefektúra (Šizuoka) | Szaga prefektúra (Szaga) | Szaitama prefektúra (Szaitama) | Tocsigi prefektúra prefektúra (Ucunomija) | Tokušima (Tokusima) | Tokió prefektúra (Sindzsuku) | Tottori prefektúra (Tottori) | Tojama prefektúra (Tojama) | Vakajama prefektúra (Vakajama) |
Japán régiói (地方, chihō): Hokkaidó | Tóhoku | Kantó | Csúbu | Kanszaj | Csúgoku | Sikoku | Kjúsú
Kijelölt városok - főbb városok (政令指定都市, seirei shitei toshi) Tokió 23 kerülete | Csiba | Fukuoka | Hirosima | Kavaszaki | Kitakjúsú | Kóbe | Kiotó | Nagoja | Ószaka | Szaitama | Szakai | Szapporó | Szendai | Sidzuoka | Jokohama