Lénárd Fülöp
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) (Pozsony, 1862. június 7. - Messelhausen, 1947. május 20.): Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
A bécsi, majd a budapesti egyetemen fizikát és kémiát, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Doktorátusát 1886-ban szerezte meg a Heidelbergi Egyetemen. Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott. Ezután Németországban működött. A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják. Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A magyar tudományos akadémiával élete végéig fenntartotta a kapcsolatot.
[szerkesztés] Politikai hozzállása
Lénárd a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója volt idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” egyik vezéralakja volt.
[szerkesztés] Fő művei
- Quantitatives über Kathodenstrahlen (Heidelberg, 1925);
- Über des Verhalten von Kathodenstrahlen (Bp., 1899);
- Über Kathodenstrahlen (Nobel-Vorlesung, Leipzig, 1906);
- Über Relativitätsprinzip, Aether, Gravitation (Leipzig 1918).