Isztambul
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Isztambul | |
 |
|
 |
|
| Polgármester | Dr. Mimar Kadir Topbaş |
| Régió | Márvány-tenger |
| Tartomány (il) | İstanbul |
| Terület | 1966 km² |
| Térkép | |
 |
|
| Népesség; (2006) | 11 912 511 |
| Irányítószám | 34x xx |
| Körzethívószám | (0090)+ 212(Európai oldal), 216(Ázsiai oldal) |
| Testvérvárosai | Testvérvárosok |
| Honlap | Istanbul Metropolitan Municipiality |
Isztambul (törökül İstanbul, görögül Κωνσταντινούπολη (Kónsztantinoupolé), előző történelmi nevein Bizánc, Konstantinápoly) Törökország legnagyobb városa (lakosság a 2000-es népszámláláskor 8,8 millió; 2005-ben 11 millióra becsülik lakóinak számát). Koordinátái:
A Boszporusz tengerszoros mentén valamint a Márvány-tenger partjainál fekszik, és körbeöleli az Aranyszarv-öblöt (törökül Haliç), egy kiváló természetes kikötőhelyet. Bár csak kisebb része Európában és nagyobbik Ázsiában helyezkedik el, európai városnak tartják.
Annak ellenére, hogy Ankara az ország fővárosa, Isztambul maradt az ország gazdasági, kulturális és művészeti központja. A város egyedülálló fekvése a Boszporusz partján, a római, bizánci és az oszmán kor számos lenyűgöző építészeti emlékei, a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások a turisták egyik főbb úti céljává teszi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Eredetileg görög gyarmatosítók alapították Byzantium néven i. e. 667-ben. (főbb szócikk: Konstantinápoly alapítása) A városállam (polis) hamarosan a 40 legbefolyásosabb állam egyike lett. 324-ben I. Konstantin a Római Birodalom fővárosává tette eredetileg Nova Roma (Új Róma) néven, de a város csakhamar Konstantinápoly (Constantinople, Konstantin városa) néven vált ismertté. Róma és a Nyugatrómai Birodalom eleste után (isz. V. sz.) a Keletrómai Birodalom fővárosa. Ekkor a görög kultúra virágzott a városban, mely a görög orthodox kereszténység központja is lett (a Görög Orthodox pátriárka mind a mai napig Isztambulban székel). Ebben az időszakban épült az akkori világ legnagyobb katedrálisa a Hagia Sophia (Aya Sofia), valamint számos további műemlék.
A 14-15. században az egyre erősödő Oszmán Birodalom többször megpróbálta bevenni a várost. Miután 1444-ben a várnai csatában Konstantinápolyt (egyedüliként) segíteni igyekvő magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a törököktől, már csak idő kérdése volt a város eleste. Konstantinápolyt II. Mehmed szultán 1453. május 29-én foglalta el (főbb szócikk: Konstantinápoly eleste), és az Oszmán Birodalom fővárosává tette. Az ostromokban megroggyant várost újjáéppíttette, ekkor készült el a Fedett Bazár (Grand Bazaar, törökül Kapalıçarşı) és a Topkapi palota is.
A szultánság egészen 1922-ig fennmaradt, ekkor Atatürk révén megalakult a Török Köztársaság majd az ország fővárosa 1923-ban Ankarába költözött. Konstantinápolyt 1928 óta nevezik hivatalosan Isztambulnak. A fővárosi rang költözése után Isztambult eleinte elhanyagolták, de késöbb az 50-es, 60-as években nagyot változott. Az ötvenes évek során a görög közösség elleni sorozatos (rendőri) zaklatások és zavargások miatt a város eredetét is jelképező görögök nagy része elhagyta Isztambult és Görögország területére költözött. A hatvanas években - Adnan Menderes kormányzása alatt - új gyárak és széles utak épültek, fellendítendő Törökország gazdaságát. Azonban ezek sokszor történelmi emlékek helyén épültek. Az 1970-es éveket a lakosság növekedése jellemzi, Anatóliából sokan költöztek be a városba munkát keresve az új gyárakban. A Köztársaság 50. évfordulójára, 1973-ban megépült Isztambulban a hatalmas függőhíd Európa és Ázsia között, a Boszporusz fölött.
[szerkesztés] Zászlaja
A város zászlajának képét 1969-ben egy versenyen terveztették meg. A versenyt Metin Edremit nyerte, és a zászlóképért 18.000 Török Lírát kapott. A zászló alsó része a Boszporuszt szimbolizálja, mely kettévágja a várost, ugyanakkor összeköti a két kontinenst. Mindkét oldalon a városfalat stilizálja az ábra. A tornyok Isztambul híres mecseteinek minaretjeit ábrázolják. A hét háromszög a kép közepén a hét dombot jelképezi, melyekre Isztambul épült.
[szerkesztés] Látnivalók
Konstantinápoly, illetve Isztambul, mindig is egy multikulturális város volt, a legkülönfélébb nemzetek élnek és keverednek itt (keresztények, muzulmánok vagy akár zsidók; Ázsiából esetleg Európából érkezettek egyaránt nyomukat hagyták a városon). Ezért aztán látnivalóban egyáltalán nincs hiány, itt csupán néhány következik, a teljesség igénye nélkül:
-
Elsüllyedt Palota (Yerebatan Sarayı)
-
Dolmabahce Palota (Dolmabahçe Sarayı)
-
Galata Torony (Galata Kulesi)
-
Taksim tér és Istiklal sugárút (Taksim Square, Istiklal Caddesi)
-
Fedett Bazár (Kapalıçarşı, The Grand Bazaar)
-
Egyiptomi Bazár (Misir Çarsisi, alternatív név: Fűszer Bazár)
-
Szulejmán-mecset (Süleymaniye Camii)
-
Hagia Sophia (Ayasofya Camii)
-
Héttorony (Yedikule)
[szerkesztés] További látnivalók
- Aranyszarv-öböl
- Fatih mecset
- Mozaik Múzeum
- Kék Mecset (Sultanahmed Camii)
- Topkapi Palota (Topkapi Saray)
- Beyoğlu
- Princes Islands
- Hippodrome
- Kariye Museum (Church of the Holy Savior in Chora)
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Éghajlat
Isztambul éghajlata mérsékelt, mediterrán. Hosszú meleg és párás nyár és hűvös esős/havas tél jellemzi. A jellemző átlagos hőmérséklet augusztusban 29 °C. Csapadék a nyári hónapokban 25 mm körül, havi 2-4 esős nappal. Szeptemberre kicsit csapadékosabb (46 mm) és kevésbé forró (24 °C) időjárás a jellemző. Évi csapadékmennyiség 870 mm, a páratartalom egész évben magas. A téli hónapok átlaghőmérséklete 3-8 °C között mozog, november és április között a hó is eshet.
| Hónap | Max hőm. | Min hőm. | Esős napok | Napos órák | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos | Rekord | Átlagos | Rekord | (havi) | (napi) | |
| Január | 9 | 19 | 3 | − 10 | 18 | 2,6 |
| Február | 9 | 24 | 2 | − 10 | 15 | 3,3 |
| Március | 11 | 27 | 3 | − 7 | 14 | 4,4 |
| Április | 16 | 33 | 7 | − 1 | 9 | 6,6 |
| Május | 21 | 34 | 12 | 3 | 8 | 8,9 |
| Június | 26 | 37 | 16 | 7 | 5 | 10,8 |
| Július | 29 | 37 | 18 | 11 | 4 | 11,7 |
| Augusztus | 29 | 49 | 20 | 10 | 3 | 11,3 |
| Szeptember | 25 | 38 | 15 | 6 | 6 | 8,5 |
| Október | 21 | 33 | 12 | 3 | 10 | 6,2 |
| November | 15 | 27 | 9 | − 7 | 13 | 4,6 |
| December | 11 | 22 | 5 | − 11 | 17 | 2,3 |
[szerkesztés] Geológia
Isztambul az Észak-Anatóliai-törésvonal mentén fekszik, mely számos jelentős földrengés okozója volt a történelem során. Az eurázsiai és afrikai tektonikus lemezek feszülnek itt egymásnak, ezért a törésvonal mentén néhány évenként erős földrengések rázzák meg a környéket. Isztambul történelmében az egyik legnagyobb rengés 1509-ben történt. A rengés keltette szökőár átcsapott a városfalakon, több, mint 100 mecsetet rombolt le és 10 ezer ember lelte halálát. 1766-ban az Eyüp mecset semmisült meg, 1894-ben a Fedett Bazár omlott össze a földrengések során. A Hagia Sophia is többször megsérült a szeizmikus tevékenység miatt.
Isztambul környékére a következő 10-20 éven belül a Richter-skálán 7,0 erősségű földrengést jeleznek előre a kutatók. A Márvány-tenger közelsége miatt szökőár kialakulására is számítani lehet. A sok egymásra épült, nem mindig megfelelő anyagokból és szakértelemmel épített ház sajnos nagyszámú áldozatot is valószínűsít.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Helyi közlekedés
Alább csak két érdekesség, bővebben lásd az Isztambul helyi közlekedése cikket.
[szerkesztés] Tünel
A Tünel (az "Alagút") a londoni metró után a világ második legrégebbi földalatti vasútja, bár igazából nem metró, hanem a budapesti Siklóhoz hasonló kötélpályás "felvonó". Nincs közbenső állomása, a pálya hossza megközelítőleg 573 méter, szintkülönbsége mintegy 60 méter. 1875. január 17-én nyitották meg az Aranyszarv-öböl északi oldalán Galata és Pera (ma Karaköy és Beyoğlu) kerületek között. (Emlékeztetőül: londoni metró 1863-ban az első, a budapesti kisföldalatti – amit mi a "kontinens elsőjének" ismerünk – 1896. május 2. óta rója a síneket.)
[szerkesztés] Nosztalgia villamos
A villamos az Istiklal ("Függetlenség") sugárúton (Istiklal Caddesi) fut végig. Az első villamosok 1869. szeptember 3-án indultak el Isztambul utcáin a Tophane-Ortaköy vonalon. (Párizsban 1854, Londonban 1860 óta villamosozhatnak az emberek.) Krepano Efendi által alapított Dersaadet Tramway Establishment cég üzemeltette és fejlesztette a lóvontatású vasutakat, 1871-ben már négy vonal működött: Azapkapı-Galata, Aksaray-Yedikule, Aksaray-Topkapi és Eminönü-Aksaray. 1914. február 2-án villamosították a vonalakat. 1961-ben megszűnt a villamos közlekedés, de 1990-ben újraindult a Tünel és a Taksim tér között.
[szerkesztés] Távolsági buszok
Az óriási Büyük Otogar[1] a Sultanahmet tértől 10 km-re északnyugatra található a Bayrampasa kerületben. A belvárosból az LRT-vel a legegyszerűbb elérni. A 168 pénztár és kapu, saját metróállomás, boltok, szálloda és éttermek a buszállomást egy kisebbfajta várossá formálják. Buszok ezrei közlekednek innen Európa és Ázsia majd' minden pontjára. Ankarába például a nap mind a 24 órájában legrosszabb esetben is 15 percenként megy egy busz.
[szerkesztés] Légiközlekedés
Isztambulnak két nemzetközi repülőtere van:
- Atatürk repülőtér (IATA: IST) – Az európai oldalon található, 15 km-re délnyugatra a városközponttól, a Márvány-tenger partján.
- Két terminálja van, egy a nemzetközi és egy a belföldi járatok számára.
- Budapestről mindkét közvetlen menetrend szerinti járatot üzemeltető légitársaság (Malév és Turkish Airlines) erre a reptérre közlekedik.
- Innen az LRT-vel be lehet tömegközlekedni a belvárosba.
- Sabiha Gokcen repülőtér (IATA: SAW) – A város ázsiai oldalán található, szintén a Márvány-tenger partján, Kadiköy-től (az ázsiai oldal egyik fő kompkikötőjétől) mintegy 40 km-re délkeletre. A repülőteret a világ első női vadászpilótájáról nevezték el.
Van egy harmadik reptér is Isztambul nyugati határában:
- Hezarfen Airfield - de ez, bár aszfaltos 28x700-as kifutópályája van, csak kisgépes reptér. Itt rendezik a ROCK’N COKE fesztivált minden évben.
[szerkesztés] Alagút földrészek között
A török állam újabb átjárót, ezúttal egy alagutat készül létrehozni az Európát és Ázsiát összekötő tengerszoroson, a Boszporuszon. A két korábban épült híd után ez lesz a harmadik összeköttetés Isztambul keleti és nyugati oldala között. A 13,7 kilométeres alagút érdekessége, hogy 1,5 kilométeres szakasza a tengerben, 55 méterrel a víz alatt halad majd. A földrengésbiztos építmény 2,1 milliárd eurós beruházással várhatóan 2008-ra készül el, és a La Manche csatornához hasonlóan autók és vonatok egyaránt haladhatnak majd benne. A Marmaray projekt Yenikapi (Európa) és Sogutlucesme (Anatólia) állomásokat köti majd össze, Sirkeci és Uskudar közbenső állomások lesznek.
[szerkesztés] Lásd még
- Az Orient expressz (angolul: Orient express)
- Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen (több kiadás, pl ISBN 9630775476)
- Crossing the Bridge: The Sound of Istanbul - film Isztambul zenéjéről
- Dokuz (Nine) - ötletes, nem szokványos török krimi, Isztambulból
- Dolly Roll: Isztambul
- Ferzan Özpetek: Törökfürdő ([Hamam][2])
[szerkesztés] Isztambulhoz kötődnek
- Koray Candemir, énekes
- Sertab Erener, énekesnő
- Sezen Aksu, énekesnő
- Tarkan, énekes
- Szinán, építész
- Orhan Pamuk, író
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Testvérvárosok
Isztambulnak 26 testvérvárosa van:
|
|
[szerkesztés] Képek
 A Boszporusz híd |
 Kızkulesi |
 A Dolmabahçe Palota bejárata |
 A Hagia Sophia székesegyház |
 Sultan Ahmet mecset |
 A Sultan Ahmet mecset belül |
 Isztambul látképe |
 Isztambul este |
Based on work by 