Antarktisz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Antarktisz**

Terület	13 200 000 km²
Népesség	~1000
Kormány	Nincs, Antarktisz-egyezmény szerint irányítva
Területi igény	Argentína Ausztrália Chile Franciaország Új-Zéland Norvégia Nagy-Britannia
TLD	.aq
Hívószám	+`672`

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km²;. Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának.

[szerkesztés] Felfedezése

1773. január 17-én James Cook átlépte a Déli-sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.

1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett.

1820-ben Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre.

1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen.

1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni.

1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt).

[szerkesztés] Földrajza

Déli jég

Az Antarktisz főleg a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. A Déli-óceán veszi körül. Két hegység húzódik rajta, melyeket a Ross-tenger és a Weddel-tenger közti földszoros választ el egymástól. A Weddel-tengertől nyugatra és a Ross-tengertől keletre levő területeket Nyugat-Antarktisznak, a másik részt Kelet-Antarktisznak nevezik. A keleti és a nyugati félgömböt a greenwich-i délkörhöz viszonyítják.

A szárazföldi részt összefüggő jégtakaró borítja, amelynek átlagos vastagsága meghaladja a 2000 m-t, s melynek eredményeképpen az Antarktisz Földünk legmagasabb földrésze. Legnagyobb jégvastagsága 4775 m. A szárazföld körüli óceán egy részét is jég, úgynevezett selfjég takarja. A Föld jégkészletének 90%-a az Antarktisz jégtakarójában van, amely az édesvíz 70%-át tárolja.

Legmagasabb pontja a Vinson Massif, amely 5140 m. Hegységeiből és magasföldjeiről a Föld leghosszabb gleccserei ereszkednek alá, amelyek a következők:

Lambert-gleccser - 434 km
Rennick-gleccser - 257 km
Beardmore-gleccser - 161 km

Itt található a Föld legdélebbi aktív vulkánja, az 3795 m magas Erebus. Forró vizes oldataiból naponta 80 g arany kerül a felszínre.

[szerkesztés] Éghajlata

Szélsőségesen hideg. Belsõ területeinek átlaghõmérséklete télen –40°C és –70°C között alakul, míg nyáron –15°C és –35°C között mozog. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15°C és –32°C, nyáron –5°C és +5°C közötti.

A katabatikus szelek vagy lavinaszelek néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas energiával zúdulnak a tenger felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.

A legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull, ezért néhány helyen fagysivatag alakult ki. A nyugat-antarktiszi Száraz völgyek területén már 2 millió éve nem hullott csapadék. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (pl.: Antarktiszi-félsziget). Itt mérték a Földön a leghidegebb hőmérsékletet: -89,2°C (Vosztok állomás, 1983. július 21.).

[szerkesztés] Élővilága

Az Antarktiszon nincs élet, kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot. Csupán néhány epilitikus zuzmó található az enyhébb, part menti területeken található sziklákon. A jégtakaróban néha megjelenő olvadási lyukakban hóalgák is megtelepedhetnek, de ez nem túl gyakori.

A Déli-sarkvidék legnépszerűbb, kizárólag itt élő állatai a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák. A bálnák száma szintén említésre méltó.

A kontinens belseje gyakorlatilag élettelen. Itt a jégtakaró vastagsága elérheti a 4 km-t is. Az Antarktiszon találhatók úgynevezett „oázisok”, amelyek jég- és hómentes, sivatagi szárazságú területek. Létrejöttük a Transzantarktiszi-hegylánc 4 millió évvel ezelőtti kiemelkedésének köszönhető. A völgyeket a főn jellegű, száraz szelek szárazzá, sivatagossá tették, újabb kutatások azonban kiderítették, hogy ezek nem teljesen élettelenek. A legismertebb, legnagyobb ilyen terület az 5000 km²-es Ross-sivatag.

A földrészhez tartozó King George-szigeten az éghajlathoz legsikeresebb alkalmazkodni tudó sirály formájú, zömök, erős szkuák két faja, a délsarki és az antarktiszi telepedett meg (magyar nevük rablósirály).

[szerkesztés] Az Antarktisz-egyezmény

Mező dolgozik

Az Antarktisz-egyezmény egy, a földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás, amelyet 1959. december 1-jén kötöttek 30 évre és 1961. június 13-án lépett hatályba. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást. Tilos azonban hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben.

[szerkesztés] Kommunikáció

Antarktisz nemzetközi hívószáma +672.

A kontinensen vezeték nélküli telefonszolgáltatás épült ki. Az argentín Marambio bázison egy AMPS (Advanced Mobile Phone Service), a King George-szigeten egy GSM technológiájú adó-vevő torony található. A többi kommunikáció műholdas kapcsolat révén valósul meg.

[szerkesztés] Katonai helyzet

Az Amerikai Egyesült Államok Antarktisz-programjának logója

Az Antarktisz-egyezmény megtiltotta a katonai tevékenységet az Antarktiszon, úgymint katonai bázisok és erődítmények létrehozása, hadgyakorlatok végrehajtása, fegyverek kipróbálása. Megtiltja katonai erő vagy felszerelés használatát még tudományos vagy békés célokra is.

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege bevezette az Antarktiszi Szolgálati Kitüntetést a kutatásaikat az Antarktiszon végző civilek és katonák számára. A kitüntetést, amelyet azok kaphatnak meg, akik két teljes, hat hónapos időszakot töltöttek a kontinensen, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa ítéli oda.

Az egyetlen jelentősebb katonai megmozdulást, az Operación 90-et 10 évvel az Antarktisz-egyezmény aláírása előtt hajtotta végre az argentín hadsereg.

[szerkesztés] Megjegyzések

[szerkesztés] Források

Világatlasz, Cartographia, 1995 ISBN 963-352-516-0

Turista séta

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

Gruber László: Ausztrália, Óceánia és az Antarktisz természeti földrajza, Dialóg Campus Kiadó, 2003 ISBN 963-9310-98-0
Roland Huntford: Scott és Amundsen, (fordította: Széky János), Park Könyvkiadó, ISBN 963-5306-385-0

Antarktisz filatélia

A Wikimedia Commons tartalmaz Antarktisz témájú médiaállományokat.

Kontinensek

A Föld régiói
	Afrika	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Amerika	Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin
	Ázsia	Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép
	Európa	Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
	Óceánia	Ausztrálázsia · Melanézia · Mikronézia · Polinézia

	Sarkvidékek	Antarktisz · Arktisz
	Óceánok	Atlanti · Csendes · Északi ·Indiai