Arktisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Arktisznak nevezzük az Északi-sark körüli területeket. Legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet állandó jégtakaró borít, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről.
Az Arktisznak pontos határa nincs, de általában az 10°C alatti júliusi középhőmérséklettel rendelkező területeket nevezzük így. Más definíciók Északi-sarkkörtől (É.sz. 66° 33’) vagy a hóhatártól (az a vonal, amitől északra már nincsenek fák) északra eső területet értik alatta.
Az Európai területen a Golf-áramlat meleg vízet szállít az északi területekre, ezért itt a jégsapka sokkal északabbra kezdődik, mint máshol a világon.
Bár az Arktisz legnagyobb része kopár jég, élővilága rendkívüli, rengeteg hal, fóka, madár honos csak ezen a tájon.
Az Artkiszt az Éjféli nap földjének is hívják, mivel a nyári napfordulóhoz közeledve egyre később nyugszik le a nap, majd északi szélességtől függően napokig vagy akár hónapokig egyáltalán le sem nyugszik.
Az itteni jégtakarónak kulcsszerepe van a globális felmelegedés hatásaiban, az éghajlat legkisebb változása is könnyen észrevehető a jég területének megfigyelésével.
A legújabb kutatások szerint a globális légáramlatok miatt a civilizált világ légszennyezése eljut ezekre a területekre is, ami nagy veszélyt jelent az ottani élővilágra.
[szerkesztés] Gazdaság
Bár azt gondolnánk kihalt, használhatatlan terület, óriási természeti erőforrások találhatóak itt. Évszázadok óta halásznak itt a rendkívüli halmennyiség miatt, régebben a fóka is fontos zsákmány volt, mára ezek száma jelentősen csökkent.
Egyre fontosabb viszont az földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárása. Mivel a könnyen kitermelhető olajkutak lassan kimerülnek, az olajfúrók új lehetőségeket keresnek. Elsősorban Oroszország, de az egész világ vizsgálja a területet, mely valószínűleg óriási lelőhelyeket tartogat. Ezért mostanában politikai-diplomáciai csatározás is indult a területek használati jogaiért.
Based on work by 