Jeges-tenger

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Jeges-tenger vagy Északi-sarki-óceán a Föld legkisebb óceánja az Északi-sark környékén helyeszkedik el. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) óceánként tartja számon (hivatalos angol neve Arctic Ocean), de az oceanográfusok körében is elterjedt a tenger megnevezés.

[szerkesztés] Földrajz

Medencéje nagyjából kör alakú, területe 14 090 000 km² (valamivel kevesebb, mint a USA területének másfélszerese) beleértve a Baffin-öblöt, a Barents-tengert, a Beaufort-tengert, a Csukcs-tengert, Kelet-szibériai-tengert, Kara-tengert, a Grönlandi-tengert, a Hudson-öblöt, a Laptyev-tengert és a Fehér-tengert. Ezek nélkül területe 10 512 000 km². Partvonala 45 389 km. Majdnem teljesen körülzárja a szárazföld, Eurázsia, Észak Amerika, Grönland, és sok sziget határolja. A Csendes-óceántól a Bering-szoros választja el, az Atlanti-óceántól pedig a Grönlandi-tenger.

Egy vízalatti hátság (a Lomonoszov-hátság) két részre osztja a medencéjét: az Eurázsiai vagy Nansen medencére ami 4000-4500 m mély, és az Észak-Amerikai vagy Hyperborean medencére, ami kb. 4000 m mély. A Jeges-tenger átlagos mélysége csak 1 038 m, az Eurázsiai oldalon fekvő kontinentális lemez miatt.

A Jeges-tenger tengeralattjáróval és jegesmedvékkel

A tengerbe bejutó víz legnagyobb része az Észak-atlanti-áramlással érkezik, kisebb része a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceánból. A Kelet-grönlandi-áramlás pedig a legnagyobb kifelé haladó áramlás, ez a Labrador-tenger és Kanada felé szállítja a hideg víztömeget. A víz hőmérséklete és sótartalma szezonálisan változik, a olvadó vagy épp visszafagyó jéghegyek függvényében. A vízfelület legnagyobb részét egész évben jég borítja, mivel a hőmérséklet legtöbbször 0 °C alatt van. Ez a terület a legfőbb forrása az Egyenlítő felé hatoló hideg széljárásoknak, melyek közepes szélességi körökön melegebb levegővel találkozva esőt és havazást okozhatnak.

Ahol egész évben megmarad a jégtakaró, a tengeri élet elenyésző, de a déli vizeken sokféle állat él.

Legfontosabb kikőtők: Murmanszk és Arhangelszk (mindkettő Oroszország). Ez a terület fontos repülési útvonal, mivel itt vezet a legrövidebb út Észak-Amerika és Európa között.

[szerkesztés] Éghajlat

Sarkvidéki éghajlat állandó hideg viszonylag kicsi éves hőingással; télen hónapokig tartó folyamatos sötétség, hideg és egyhangú időjárás jellemzi tiszta éggel, nyáron viszont folyamatos napsütés, nyirkos, ködös idő gyenge széllel, kevés esővel vagy hóval.

Az időjárást jelentősen befolyásolja, a jégpáncél vastagsága az adott évben a tengeren.

Északi területeket folyamatosan - átlag 3 méter vastag - jégpáncél borítja. Nyáron a jégtakarót a délebbi területeken nyílt tenger veszi körül, télen viszont a jég területe a duplájára nő, és szárazföldi területekig is elér. A tengerfenék 50%-a kontinetális lemez a megmaradó középen elhelyezkedő lemezt három hátság határolja: az Alpha Cordillera, a Nansen Cordillera és a Lomonoszov-hátság.

[szerkesztés] Valaha trópusi lehetett

Egy, a Lomonoszov-hátságon végzett 2006-os mélyfúrás leleteiből arra lehet következtetni, hogy az Északi-sarkvidék éghajlata 55 millió éve inkább hasonlíthatott a trópusokéra, semmint a mostani zord éghajlatra. Az átlaghőmérséklet elérhette a 24°-ot – a hőmérséklet-becslés egy primitív mikrobatörzs kémiai elemzésére alapul. Édesvízi páfrányokat és megkövesedett algákat is találtak a felszínre hozott anyagban.^[1]

[szerkesztés] Magasság/mélység

legmélyebb pontja: Fram Basin -4,665 m, Eurázsiai medence -5,450 m
legmagasabb pontja: tengerszint (0 m)

[szerkesztés] Természeti erőforrások

Kőolaj- és földgázlelőhelyek, homok és kavics adalékanyag, halászat, tengeri emlősök (fóka és bálna).

[szerkesztés] Aktuális problémák

Veszélyeztetett tengeri fajai a rozmár és a bálna, törékeny ökoszisztémája lassan változik, és lassan is áll helyre. Jégpáncél vékonyodása, időszakonként lyuk az ózonrétegben az Északi-sark felett.

A jégpáncél felolvadása hatással lehet az egész Föld időjárási egyensúlyára. Egyes tudósok szerint globális felmelegedést okozhat, mivel óriási mennyiségű édesvíz juthat az óceánokba, és ez leállíthatja a tengeri áramlatokat, melyek egyensúlyban tarják a kontinensek időjárását.