Turul

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A „Turul” folyóiratról szóló szócikk itt olvasható.

---

A Turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarok hadi jelvénye.

A mondai Turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus), vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat.

Tartalomjegyzék 1 Turul az ősi magyar hitvilágban 1.1 Álmos fejedelem születése 1.2 Honfoglalás 2 Turulábrázolások 2.1 Turulszobrok 3 Hivatkozások 3.1 Lásd még 3.2 Külső hivatkozások 4 Forrásmunkák

[szerkesztés] Turul az ősi magyar hitvilágban

A legendák kétszer is említik a Turult.

[szerkesztés] Álmos fejedelem születése

Anonymusnál olvashatjuk:

„Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."

A Budai Képes Krónika szövegében a középső rész így hangzik: „Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak". Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező turul, a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. (A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat jelöli.) Ez tipikus dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövőt jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

[szerkesztés] Honfoglalás

A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor Turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a Turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő Turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a Turul – fészkel.

[szerkesztés] Turulábrázolások

• A kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma a turul, erről több lelet tanúskodik
• A jelenleg forgalomban lévő ötven forintos érmén a kerecsensólyom kisplasztika található.

[szerkesztés] Turulszobrok

• A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád seregei itt győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából felállított Turul-szobor Donáth Gyula alkotása (1992-ben újították fel).
• Szikszón, Borsod és Abaúj egykori vármegyék határán áll az ongaújfalui part tetején egy szobor. 1931-ben József királyi herceg avatta fel a 34. gyalogezred 12 méternél magasabb emlékoszlopát, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. Az 1990-óta álló jelenlegi szobrot Pócsik István szobrászművész készítette.
• Az ungvári vár udvarán található turulszobor eredetileg Ungvár határában egy határ-emlékjel része lehetett. 1944-ben elásták, és csak a Szovjetunió felbomlása után került elő ismét.
• Budapesti turulszobrok:

• • Turulmadarak díszítik a Szabadság hidat Budapesten.
  • Budapesten a Várnegyedben, a királyi palota észak-keleti végén álló 6 m magas szobrot Donáth Gyula 1905-ben készítette.
  • Budapest XII. kerületében (Hegyvidék) 2005. október 22.-én avattak fel egy szobrot, a világháborús áldozatok emlékére.
• Lebontott turulszobrok:
  • A munkácsi vár bástyáján is volt turulszobor, melyet Trianon után lebontottak.
  • Egy szintén hatalmas szobor a zimonyi (Zemun) tornyon állt, melyet Trianon után lebontottak.
• További szobrok találhatók e településeken: Bag, Berekfürdő, Celldömölk, Enying, Győr, Ivándárda, Mezőcsát, Karcag (a karcagi országzászló talapzatán), Körmend, Szarvas, Tiszakécske, Tiszaújlak, Balmazújváros, Bácskossuthfalva, Nagykanizsa, Monostorapáti, Paptamási, Szeged (az 1849-es szőregi csata emlékműve)..

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• Turul (folyóirat) (heraldikai lap)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A tatabányai turul szobor képei: [1] [2] [3] [4]
• A tiszaújlaki turulmadaras Rákóczi emlékmű: [5]
• Turul-jelkép a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapjáról: [6]

Turul szobrok gyűjteménye: http://torokkanizsa.cjb.hu/Turulszobrok.html

[szerkesztés] Forrásmunkák

• Turul - Dr. Kiszely István: A magyar nép őstörténete
• Eredetmondák - Adorján Imre: A turul gyermekei
• Z. Tóth Csaba: A nagyszentmiklósi kincs és a régi kaukázusi művészet, II. rész (pdf)