Forint

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


2000 forint (1998)	100 forint (1997)

ISO 4217 kód HUF

Fizetőeszközként használja Magyarország

Infláció 3,5%

Forrás Magyar Nemzeti Bank, 2006. augusztus

Váltópénz

1/100 fillér
(nincs forgalomban)

Jelölés Ft

Érmék 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 Ft

Bankjegyek 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10 000, 20 000 Ft

Központi bank

Magyar Nemzeti Bank

Weboldal www.mnb.hu

Bankjegynyomda Pénzjegynyomda Zrt.

Weboldal www.penzjegynyomda.hu

Pénzverde Magyar Pénzverő Zrt.

Weboldal www.penzvero.hu

A forint (HUF) Magyarország hivatalos fizetőeszköze.

[szerkesztés] A forint története

A középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott a forint. Az aranyforint nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. A firenzei (florentino) aranyforintokat Európa majdnem összes fejedelme bevezette. Egész Európában Magyarország volt az első, mely elfogadta az aranyvalutát. Károly Róbert 1325-ben a firenzei mintára veretett florentinust, vagyis forintot. A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve. I. Lajos alkalmazta először Szent László képét, s e gyakorlat Rudolf király koráig tartott, azután a magyar aranyakra a király arcképét verték. A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint már nem arany alapú pénz. A forint váltópénze a fillér volt, de 1999 óta már nincs forgalomban.

[szerkesztés] A forint az Európai Unióban

A forint Magyarország Európai Uniós csatlakozása után is megmaradt, de nem sokáig lesz már forgalomban. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik.

[szerkesztés] Érmék

Minden érmén szereplő elemek:

előlap: „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” körirat, verési évszám
hátlap: díszítővonal, „FORINT” „BP” verdejegy

Címlet	Méret, anyag	Előlap	Hátlap	Tervező	Perem
1 forintos érme	16,3 mm, CuNiZn, 2,05 g	Köztársaság címere	„1” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	sima
2 forintos érme	19,2 mm, CuNi, 3,10 g	magyar kikerics	„2” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	recés
5 forintos érme	21,2 mm, CuNiZn, 4,20 g	nagy kócsag	„5” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	sima
10 forintos érme	24,8 mm, CuNiZn, 6,10 g	Köztársaság címere	„10” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	recés
20 forintos érme	26,3 mm, CuNiZn, 6,90 g	magyar nőszirom	„20” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	recés
50 forintos érme	27,4 mm, CuNi, 7,60 g	kerecsensólyom	„50” értékjelzés	Kósa István, Bartos István	sima
100 forintos érme	23,8 mm, CuZn, 8,00 g	Köztársaság címere	„100” értékjelzés	Kósa István	recés

A korábban használatos 50 és 100 forintos bankjegyek

[szerkesztés] Bankjegyek

A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Minden bankjegyen megtalálható jelzések:

előoldalon: értékjelzések, MAGYAR NEMZETI BANK felirat, hitelesítő aláírások, Köztársaság címere
hátoldalon: értékjelzések, illeszkedőjel, csökkent látóképességűek számára kialakított jel

Címlet	Előoldal	Hátoldal
200 forint	Károly Róbert arcképe	„Diósgyőri vár” metszet,
500 forint	II. Rákóczi Ferenc arcképe	sárospataki várról készített metszet
1000 forint	Mátyás király arcképe	Herkules-kút és egy corvinarészlet
2000 forint	Bethlen Gábor arcképe,	„Bethlen Gábor tudósai között” metszet
5000 forint	gróf Széchenyi István arcképe	nagycenki Széchenyi kastélyról készített metszet
10000 forint	I. István király arcképe	Esztergom látképe
20000 forint	Deák Ferenc arcképe	régi képviselőházról készített metszet, színét változtató rozetta

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Forint témájú médiaállományokat.

Európa pénznemei
Eurózóna	euró
Észak-Európa	dán korona \| feröeri korona \| izlandi korona \| norvég korona \| svéd korona
Balti régió	észt korona³ \| lett lat³ \| litván litas⁴
Nyugat-Európa	svájci frank \| angol font \| guernsey-i font \| Man szigeti font \| jersey-i font
Közép-Európa	cseh korona \| magyar forint \| lengyel złoty \| szlovák korona⁴
Kelet-Európa	belarusz rubel \| moldovai lej \| orosz rubel \| transznyisztriai rubel \| ukrán hrivnya
Délkelet-Európa	albán lek \| bolgár leva \| bosnyák konvertibilis márka \| horvát kuna \| macedón dinár \| román lej \| szerb dinár
Mediterrán	ciprusi font³ \| gibraltári font \| máltai líra³ \| új török líra
Kaukázus	örmény dram \| azerbajdzsáni manat \| grúz lari
Euróval helyettesített pénznemek
Eurózóna:	osztrák schilling¹ \| belga frank¹ \| holland forint¹ \| finn márka¹ \| francia frank¹ \| német márka¹ \| görög drachma¹ \| ír font¹ \| olasz líra¹ \| luxemburgi frank¹ \| portugál escudo¹ \| spanyol peseta¹ \| szlovén tolár²
¹2002-től \| ²2007-től \| ³2008-tól \| ⁴2009-től (várhatóan) euróval helyettesítve