Karcag

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.311° k. h. 20.916°

**Karcag**

Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Karcagi
Rang	város
Terület	368,63 km²
Népesség
Összesen: 22 579 fő (2001) Népsűrűség: 61,25 fő/km²
Irányítószám	5300
Körzethívószám	59
Térkép é. sz. 47.311° k. h. 20.916°	település Mo. térképén

Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérség központja.

[szerkesztés] Fekvése

A megye keleti részén, a Tiszántúlon található. A Nagykunság központja, a Hortobágyi Nemzeti Parktól délre fekszik. A város keleti és déli határát az egyetlen élővize, a Hortobágy-Berettyó folyó alkotja. A Malomtó a város délnyugati felében, a víztározó az északi részében van.

[szerkesztés] A név eredete

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: pusztai vörös róka.

[szerkesztés] Története

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet - neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

[szerkesztés] Kultúra

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult pl. Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.