Thuróczy-krónika
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Latin nyelvű krónika, eredeti címe: Chronica Hungarorum.
Szerzője Thuróczy János (1435? – 1489?). Több korábbi történeti munkát dolgozott fel, pl. Monaci Lőrinc II. Károly-történetét és Küküllei János I. Lajos-életrajzát. Az Anjou-kor utáni rész önálló munkája. A magyar krónikákon kívül okleveleket, középkori és humanista szerzőket használt forrásul, de emellett bőven merített a szóbeliségből is: szemtanúk elbeszéléséből ( név szerint említi Ország Mihály nádort) és népi epikus művekből. Drági Tamás személynök hatására kibővítette a hun-történelmi részt. Függelékül csatolta Rogerius mester Carmen miserabiléját ("Epistola Magistri Rogerii in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros, facta editum ad Reverendum dominum Johannem Pestheniensis ecclesie episcopum feliciter incipit"), melynek szövege csak innen ismert. Nagy hatással volt a magyar nemesség „szittya” öntudatára.
1488. március 20-án jelent meg nyomtatásban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva. Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból álló kötet, az egyes lapokra - két nagyméretű betűtípussal - 36 sort szedtek. Az iniciálék helyét üresen hagyták és a fametszeteket sem színezték ki, a legtöbb példányban ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger Theobald Budai könyvkereskedő ismét kiadatta Augsburgban. Ehhez a képeket újrametszették, a példányok többségében kézzel ki is színezték azokat. A 160 foliós, 15x20x3 cm-es, 38 soros, papírra nyomtatott könyvet 55 fametszet ékesíti. A kiadó Mátyás királynak ajánlotta. A pergamenre nyomtatott díszpéldány ajánlása aranyfesték felhasználásával készült. Ugyanezt a festéket használták a Szent László legenda egyik jelenetét ábrázoló kép és a címertábla illuminálásához. Mátyás és Beatrix fametszetű, kiszínezett címerével van ellátva. Ma ez az első ismert aranyfestékkel készült nyomtatvány. Az Augsburgi kiadás érdekessége, hogy politikai okokból két változatban jelent meg. Az egyikben hiányzik a király címerei közül Ausztriáé, a szövegből pedig Bécs és Bécsújhely elfoglalása. Úgy látszik ezt terjesztették a Német-Római Birodalomban. A Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja.
Based on work by 