Thuróczy János
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Thuróczy János (1435? – 1489?) 15. századi magyar történetíró.
Életéről kevés információnk van. Turóc vármegyei birtokos családból született. Szerény társadalmi rangját mutatja, hogy közpályára kerülve nem birtokáról, hanem megyéjéről kapta családnevét. Nevét 1459-ben említik először a források. Tanulmányairól semmit nem tudunk, latin ismereteit valamelyik hazai egyházi iskolában szerezhette. Világi írástudói pályát futott be: 1467-től az országbírói irodában, majd 1470-től a sági hiteleshelyen, 1475-től újra az országbíró mellett volt jegyző, végül 1486-1488-ban Drági Tamás ítélőmestere lett. Utoljára könyve megjelenési évében, 1488-ban találkozhatunk vele a forrásokban, ezért valószínű, hogy 1489 nyara előtt meghalt.
Hivatali főnökei (Hásságyi László és Drági Tamás) bíztatására 1475 körül krónikaírásba kezdett, előbb megírta II. (Kis) Károly történetét Monaci Lőrinc művéből merítve, majd (főleg nyelvileg) átdolgozta a 14. században létrejött krónikaszerkesztményt, hozzácsatolta Küküllei János munkáját I. Lajos királyról. Az 1386-1458 közötti esztendők történéseit önállóan dolgozta fel, s az így létrejött szöveghez függelékül hozzácsatolta Rogerius mester Siralmas énekét. Művét, mely a Chronica Hungarorum címet viselte, 1488. március 20-án Brünnben és Augsburgban fametszetekkel illusztrálva kinyomatta (a Budai Krónika után ez a második nyomtatásban is megjelent történeti mű, mely a magyarok történetét taglalja). Az első kiadást Drági Tamásnak, a másodikat Mátyás királynak ajánlotta.
Based on work by 