Nádor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A nádor, vagy nádorispán, a király után a második legnagyobb országos méltóság volt Magyarországon a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Tartalomjegyzék 1 A nádori intézmény története 2 Magyarország nádorai időrendben 2.1 Árpád-kor 2.2 1301 és 1310 között nádori címet viseltek 2.3 Anjou-kor 3 Felhasznált irodalom

[szerkesztés] A nádori intézmény története

Szent István udvarában valószínűleg a nyugati „pfalzgraf” mintájára keletkezett a tisztség. Elnevezése a nyelvtudomány álláspontja szerint a szláv „na dvor span” (udvarnál lévő ispán) kifejezésből ered. Kezdetben a királyi udvarházak udvarnokainak felügyelőjeként (majd bírájaként) a kezdetleges udvar (azaz a kíséret) szükségleteinek biztosítása volt, majd bírói működése az udvari hivatalt lassan országos hatáskörűvé alakította. Az első név szerint ismert nádor Aba Sámuel, későbbi magyar király volt. A nádor ellátási funkcióinak megsokasodásával tehermentesítették az udvarispán (curialis comes) vagy régebben másképpen udvarbíró tisztség létrehozásával, amiből utóbb az országbíró tisztsége nőtt ki. A királyné udvarispánját először 1198-ban említik.

A nádor bírói működését szabályozta a Szent László III. dekrétumának nevezett törvény harmadik cikkelye:

3. A nádorispánról Azt is akarjuk, hogy ha olykor a nádorispán hazamegy, a király és az udvar pecsétjét hagyja annál, aki helyetteseképpen ott marad, hogy miképpen a királynak egy udvara van, úgy pecsétje is egy legyen. Ameddig pedig ez az ispán otthon marad, pecsétjét senkire se küldje, csupán azokra, kiket "udvarnokok"-nak neveznek, és akik önként, saját akaratukból mennek hozzá, azok felett legyen szabad neki ítélkezni. Ha másképpen cselekszik, ötvenöt penzát fizessen. Hasonlóképpen a herceg ispánját is, ha az nemcsak a saját alattvalói, hanem mások felett is ítélkezik, ugyanazon büntetéssel javítsák meg.

A nádor országos köztisztviselői jogállásáról tanúskodik az Aranybulla (II. András, 1222):

8. A nádor bírói jogköréről a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék. b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fővesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be. c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában

A királyné és gyakran az ifjabb király is rendelkezett saját nádorral. Az Árpád-kor végén több esetben előfordult, hogy a nádori hivatalt kettéosztották, „dunáninneni” és „dunántúli” nádorságra. Az Árpád-ház kihalása utáni évtized anarchiával terhelt időszakában egyazon időben többen is viselték a nádori címet, nehezen meghatározható területi hatáskörrel.

Az 1485-ben, nádorválasztás céljából tartott országgyűlésen részletesen szabályozták a nádor hatáskörét is. A nádori cikkeknek (Articuli Pronunciati De offició Palatinus) nevezett törvénycikkek a következők:

Nádori cikkek

A király választásánál övé az első szavazat, A kiskorú király gyámja vagy gondnoka; Király nem létében vagy a király serdületlen kora alatt országgyűlést hirdethet; Nemesi felkelés (insurrectio) esetében ő az országnak főkapitánya; A honfiak között felmerült meghasonlásokat kiegyenlíti, A király és ország között felmerült meghasonlás esetében közbenjár; Ha a király gyengeelméjűségnél vagy hanyagságnál fogva azt nem tehetné, vagy nem tenné, az ország szónokait meghallgatja, és azoknak válaszol; A királyi adományok alkalmánál felmerült panaszokat a király elé terjeszti; Ő az országnak első nagybírája oly értelemben hogy a királyi méltóságon kívül, nagyobb vagy az övéhez hasonló bírói hatalma senkinek sincs, A király távollétében annak helytartója; A kunoknak főkapitánya és bírája s ezért tőlük évenként 3000 aranyat húz; Dalmáciának bírája, amiért bizonyos dalmátszigeteknek jövedelmei illetik.

A következő évszázadokban a nádori cikkek jelentették a nádor hatáskörének alapvető szabályozását a későbbi törvényekkel ezen csak apróbb változtatást végeztek.

A mohácsi csata után Magyarországon hatalomra kerülő Habsburg uralkodók uralkodói székhelye nem Magyarországon volt, ezért az országot – a magyar törvények és szokások figyelmen kívül hagyásával – királyi helytartón keresztül kívánták kormányozni. A magyar rendek azonban követelték a nádori hivatal betöltését és 1542. november 26-án nádorrá választották Révay Ferenc túróci főispánt. Ettől kezdve a nádori hivatalt – kis kihagyásokkal – mindig betöltötték, de a nádor személye nem volt azonos a királyi helytartó személyével. Ezt az ellentmondásos állapotot a II. Mátyás koronázása előtt (1608. november 18-án) kiadott 3. törvénycikkben szüntették meg, ahol visszaállították a nádorság intézményét.

A legnevezetesebb nádor József nádor Habsburg főherceg volt (1776 - 1847). Magyarország utolsó nádora István nádor volt. Az ő lemondatásával (1848. szeptember 25.) a gyakorlatban megszűnt a nádori hivatal, de ennek törvényi kifejezése csak később történt meg.

[szerkesztés] Magyarország nádorai időrendben

[szerkesztés] Árpád-kor

Név	Nádorság ideje	Nádorsága alatt uralkodó	Megjegyzés
Aba Sámuel	1041 előtt	Szent István	1041-1044 között király
Zache	1055 körül	I. András	szerepel a Tihanyi alapítólevélen
Radó	1057 körül	I. András
Ottó	1066 körül	Salamon	Győr nembeli
Radván	1067 körül	Salamon
Gyula	1075-1091 (?)	I. Géza, Szent László (?)
Péter	1091	Szent László
Gyula	1094	Szent László
János	1108-1113	Könyves Kálmán	Uros fia
Fancsal	1131(?)-1138	II. Béla	Bozeta fia
Belos	1146-1157	II. Géza
Henrik	1162-1163	III. István	Héder nembeli
Tamás	1163	IV. István	Héder nembeli
Ampud	1165-1174	III. István, III. Béla
Farkas	1177(?)-1183	III. Béla	Bikács nembeli
Dénes	1184	III. Béla
Tamás	1185-1186	III. Béla
Mog	1192-1193, 1198-1199, 1206	III. Béla, Imre, II. András
Ézsau	1197-1198	Imre
Mika	1199-1201	Imre	Ják nembeli
Benedek	1202-1204	Imre
Miklós	1205	III. László
Csépán	1206-1209	II. András
Pot	1209-1212	II. András	Győr nembeli
Bánk	1212-1213	II. András	Bór-Kalán nembeli
Miklós	1213-1214, 1219-1222, 1226	II. András	Szák nembeli
Gyula	1215-1217, 1222-1226	II. András	Kán nembeli
Tódor	1222	II. András	Csanád nembeli
Dénes	1227-1229, 1231-1234	II. András	Apod fia
Mojs	1229-1230	II. András	Apod fia
Dénes	1235-1241	IV. Béla	Tomaj nembeli
Arnold	1242	IV. Béla	Buzád-Hahót nembeli
László	1242-1245	IV. Béla	Kán nembeli
Dénes	1245-1246, 1248	IV. Béla	Türje nembeli
István	1246-1248	IV. Béla	Gut-Keled nembeli
Lóránd	1248-1261, 1272-1273, 1274-1275	IV. Béla, IV. István, IV. László	Rátót nembeli
Kőszegi Henrik	1261-1267	IV. Béla	Héder nembeli
Dénes	1263, 1273-1274, 1277-1278	IV. Béla, IV. László	Pécz nembeli, 1263-ban István ifjabb király nádora
Domonkos	1266	IV. Béla	Csák nembeli, István ifjabb király nádora
Benedek	1268	IV. Béla	Tombold fia, István ifjabb király nádora
Lőrinc	1267-1270,1272, 1273	IV. Béla, V. István, IV. László	Kemény fia
Mojs	1270-1272	V. István
Kőszegi Miklós	1275, 1276-1277, 1284-1286, 1289-1290, 1291, 1293-1295	IV. László, III. András	Héder nembeli, 1289-1290 között „dunántúli” nádor
Péter	1275-1276, 1277, 1278	IV. László	Csák nembeli
Máté	1278-1280, 1282-1284	IV. László	Csák nembeli
Finta	1280-1281	IV. László	Aba nembeli
Kőszegi Iván	1281-1282, 1287-1288	IV. László	Héder nembeli
Makján	1286-1287	IV. László	Aba nembeli
Amadé	1288-1289, 1290-1291, 1293, 1295-1296, 1297-1298, 1299-1301	IV. László, III. András	Aba nembeli
Rénold	1289-1290	IV. László	Basztély nembeli, „dunáninneni” nádor
Mizse	1290	IV. László	„dunáninneni” nádor
Mihály	1291-1293	III. András	Szente-Mágócs nembeli
Máté	1296-1297	III. András	Csák nembeli
Apor	1298-1299	III. András	Pécz nembeli, „dunántúli” nádor
Lóránd	1298-1299	III. András	Rátót nembeli, „dunáninneni nádor”

[szerkesztés] 1301 és 1310 között nádori címet viseltek

Az Árpád-ház kihaltát követő interregnum ideje alatt a kiskirály tartományurak sokszor önhatalmúlag is viselték a nádori címet.

Név	Nádorság ideje	Nádorsága alatt uralkodó	Megjegyzés
Máté	1301-1310	Vencel, Ottó, Károly Róbert	Csák nembeli
Kőszegi Iván	1301-1308	Vencel, Ottó	Héder nembeli
Amadé	1303-1310	Vencel, Ottó, Károly Róbert	Aba nembeli
István	1303-1307	Vencel, Ottó	Ákos nembeli
Lóránd	1303-1307	Vencel, Ottó	Rátót nembeli
Apor	1304	Vencel	Pécz nembeli
Kopasz Jakab	1305-1310	Ottó, Károly Róbert	Borsa nembeli

[szerkesztés] Anjou-kor

Név	Nádorság ideje	Nádorsága alatt uralkodó	Megjegyzés
Fülöp	1322-1327	Károly Róbert	Drugeth
János	1328-1333	Károly Róbert	Drugeth
Vilmos	1333-1342	Károly Róbert	Drugeth
Miklós	1342-1356	I. Lajos	Gilétfi
Miklós	1356-1367	I. Lajos	Kont
Miklós	1375-1385	I. Lajos	Garai

[szerkesztés] Felhasznált irodalom

• Révai Nagy Lexikona
• Ezer év törvényei
• Klaus Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?, ISBN 963-547849-6
• Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-14-0582-6