Szent Imre

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Imre herceg, Szent Imre (Székesfehérvár, 1000–1007 között — Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.

Tartalomjegyzék 1 Születése 2 Neveltetése 3 Trónörökösként 4 Halála 5 Emlékezete

[szerkesztés] Születése

Szent Imre herceg I. István király és Gizella királyné fia. Az uralkodó házaspár gyerekeiből, valószínű több volt belőlük, csak kettőnek a neve maradt fenn: Ottó, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg, és korán halt meg), valamint Imre neve. Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.

[szerkesztés] Neveltetése

Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Pannonhalmán és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően.

Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta.

Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszonhárom éves korában fejezte be.

Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn. Egy biztos: szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg, de aztán is szűzies életet élt. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.

[szerkesztés] Trónörökösként

I. István őt jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy ennek az elhatározásának sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem gördített akadályt. I. István felkészítette fiát az uralkodásra. Az "Institutio morum - Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek. (Ezt az írást, amelyet a király végrendeletének is tartanak, századok múltán a Corpus Juris Hunagricus-ba is felvették.)

Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja reá bízta a "királyi sereg" parancsnokságát is.

II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban. A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyar sereg előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, I. István nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a békeszerződést. Valószínűsíthető, hogy a békekötésben Imre is részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fisha folyó közötti terület a Morvamezővel együtt.

I. István a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakításra került koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe.

[szerkesztés] Halála

Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg a bihari Igfon-erdő (az országnagyok kedvelt vadászterülete) volt. Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. Ünnepe: november 5.

[szerkesztés] Emlékezete

• Több település őrzi nevét: Szentimrefalva (Veszprém megye), Mátraszentimre (Heves megye)
• Amerigo Vespucci is Szent Imre nevét kapta keresztelőjekor, így közvetve Amerika is Szent Imréről lett elnevezve.
• Imre magyar király (1174–1204) Árpád-házi magyar király.
• A veszprémi Szent György-kápolna előkertjében áll bronzszobra
• Zircen a középkori templom pillérkötegén áll teljes alakú kőszobra, mely 1749-ben készült.
• Utcanevek viselik nevét, több településen.
• Szent Imre az ifjúság védőszentje.
• Több település templomának védőszentje: Pl. Gyomaendrőd, Kőszeg, Nagybaracska, Nagyréde.
• Nagybaracska (Bács-Kiskun Megye) védőszentje, novemberben megemlékezések és ünnepek a község rendezésében.