Zirc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Zirci |
| Rang | város
|
| Terület | 37,40 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 8420 |
| Körzethívószám | 88 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Zirc város Veszprém megyében, a Zirci kistérség központja, "a Bakony fővárosa".
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében.Magyarország legmagasabban fekvő városa. Veszprémtől 20, a Balatontól 35, Győrtől 55 km távolságra van.
[szerkesztés] Nevének eredete
Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szürc = szív szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a szürec = makkoltatás szóból eredeztetik.
[szerkesztés] A település története
Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. A település 1984-ben kapott városi jogot.
[szerkesztés] Az apátság története
III. Béla király 1182-ben alapított itt a Bakony szívében, királyi erdőbirtokon és vadászterületen monostort a cisztercieknek. Az első szerzetesek Franciaországból, a clairvaux-i apátságból jöttek. Clairvaux alapító apátja Szent Bernát volt, a 12. század legnagyobb embere és szentje. 1113 tavaszán testvéreivel, rokonaival, barátaival együtt mintegy harmincan kérték felvételüket a nem régen alapított "Új monostorba", Ciszterciumba, francia néven Citeauxba. Bernát élete végéig – 1153-ig – Clairvaux apátja maradt. Gyújtó szavára és szerzetesei példájára oly sokan vállalták a ciszterciek életmódját, hogy Európa néhány évtized alatt tele lett ciszterci monostorokkal. Szent Bernát életében Magyarországon csak egy alapítás történt, II. Géza király 1142-ben az osztrák Heiligenkreutzból cisztercieket telepített Cikádorra, a mai Bátaszék helyére. A legnagyobb jótevőjük azonban III. Béla király volt, aki Zircen kívül még négy helyre hívott cisztercieket.
Az apátság alapítása előtti időkből csak egyetlen történelmi feljegyzés maradt Zircről. A Képes Krónika leírása szerint 1060. decemberében I. András királyt – aki öccse, I. Béla elől menekülve Mosonynál megsebesült – a Bakonyerdőbe, zirci udvarházába hozták. Itt halt meg, itt ravatalozták fel, s innen szállították az általa alapított Tihanyi Apátságba, ahol az altemplomban helyezték örök nyugalomra. A ciszterciek a városoktól, lakott helyektől távol eső csendes helyeket, különösen a völgyeket, patakok partját kedvelték. A Bakonyerdő csendje, a Cuha patak tiszta vize, a gazdálkodásra alkalmas talaj igen megfelelő volt az imádkozó és dolgozó szerzeteseknek.
A ciszterci rend hármas eszmeisége: az anyaföld, amelyet műveltek, az oltár, ahol áldoztak, s a katedra, melyről tanítottak. Az írni, olvasni tudó szerzetesek (monachusok) mellett a munkástestvérek (konverzusok) a virágzó gazdaságban végeztek nehéz, kétkezi – földművelési, állattenyésztési – munkát. A ciszterciek a 12. század végén a végtelen bakonyi erdőség közepén óriási építkezésbe kezdtek.
„…építőanyaggal megrakott szekerek csikorogtak az úton, az ősi csendet favágók zaja veri fel, kőfaragók vésik, csiszolják az ablakokat …a pillérkötegek egyszerű, nemes díszeit, zsindellyel megrakott kocsik állnak meg ...mindenhol munkáskéz serénykedik … a clairvaux-i szerzetesek számára most épül Zirc.” (Horváth Konstanstin)
Hatalmas méretű templom és monostor épült későromán-koraigót stílusban. Ma mindenből két emlék látható. Egy pillérköteget az utókor eredeti helyén megőrzött, melyre 1751-ben Szent Imre herceg barokk szobrát helyezték el. A barokk bazilikában a Szentháromság oltárnál elhelyezett kőlap a középkori templomból való s felirata jelzi, III. Béla fia: Imre is apja szellemében támogatta a francia szerzeteseket. A latin nyelvű felirat: „Ezt az oltárt Imre magyar király alapította az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Amen.”
A középkor végére az apátság mellett jobbágyfalu keletkezett. 1422-ből fennmaradt egy oklevél, amely 40 zirci jobbágy nevét őrizte meg. Nevük hangzása szerint mind magyarok voltak. A török hódítás következtésben a 16. század közepén mind az apátság, mind a falu teljesen elnéptelenedett és 150 évig lakatlan maradt. Az apátsági templom és a szerzetesek otthona elhagyatva romlásnak indult.
Zirc 1659-ben az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kezébe került nyolcezer forint zálogösszeg lefizetése fejében, de első apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Megindult Zirc újjáalapítása.
[szerkesztés] Nevezetességei
A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a régi templom helyén épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere az utóbbi 8-10 évben igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője Witwer Márton, a freskókat Wagenmeister József, a Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.
A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épülete még két fontos intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum [1] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén, az Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtára pedig a másodikon. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, napjainban felújítás zajlik, nem látogatható. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kikállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések - ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.
A régi templomból szinte csak egy dolog maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, ami az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a keresztmetszete.)
[szerkesztés] Reguly Antal szülőházában alapított 'Múzeum és Alkotóház
A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait és a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.
[szerkesztés] Agrárműszaki gyűjtemény
A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hoffer - Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.
[szerkesztés] A Zirci Arborétum Ternészetvédelmi Terület
Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor - élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A ciszterciek által alapított 20 hektáros területen a kiváló klímán különleges faállomány él. A Föld öt kontinenséről találhatunk itt 110 fa és cserjefajt, amelyek jelentős része a környező területeken nem őshonos. Az arborétumban található tó 600 éves mesterséges tó, eredetileg a ciszterciek halastónak alakították ki. A kert ennél sokkal fiatalabb. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelynek jellemzője, hogy szabálytalan tisztások, erdőfoltok váltakoznak.
[szerkesztés] Turistacélpontok
Nemrég készült el a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is. A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.
[szerkesztés] Testvérvárosai
Pohlheim, Németország (1990)
Nivala, Finnország 1998
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Légifotók a Zirci Apátságról
- Zirc önkormányzatának honlapja
- Térkép Kalauz - Zirc
- Zirci kistérség közigazgatási portálja
| Veszprém megye városai | |
|---|---|
| Ajka | Badacsonytomaj | Balatonalmádi | Balatonfüred | Balatonfűzfő | Berhida | |
| Devecser | Herend | Pápa | Sümeg | Tapolca | Várpalota | Veszprém | Zirc | |
Based on work by