Szabad véleménynyilvánítás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga).
Az ókori Rómából származik, ahol a népnek (plebsnek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog.
Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára.
Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.”
A szólásszabadság összetevői
- a szabad véleménynyilvánítás (vagy a latin: ius murmurandi-ból az ún. mormogás joga), valamint
- a cenzúra hiánya.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Milyen esetekben még szabadabb?
„A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél.” [1]
[szerkesztés] Erősebb formái, lehetőségei
gyülekezés, tüntetés, demonstrálás, ellenzékiség, sztájk, polgári engedetlenségi mozgalmak
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Páneurópa Jogász Unió tanulmánya
- A sajtó szabad és érinthetetlen?
- Az alapjogvédelem az Alkotmánybíróság gyakorlatában
- Magyar Virtuális Enciklopédia szócikke
- Ius murmurandi - Élet és Irodalom cikke
- gyűlöletbeszéd ellen tervezett törvénymódosítás
- Magyar Tudomány- VÉLEMÉNYSZABADSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN
 |
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by 