Rodosz (sziget)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Műholdfelvétel Rodosz szigetéről

Ródosz, sziget az Égei-tengerben, Kis-Ázsia délnyugati partja közelében, 17 km-re az Aleppo-foktól, az é. sz. 35° 52´ és 36° 28´ között, 1460 km² területtel.

Tartalomjegyzék

1 Történelem
2 Földrajz
3 Gazdaság
4 Közlekedés
5 Látnivalók
6 Híres emberek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

A régi időkben a főníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki őket a görögök, főképpen a dórok. A rodoszi városok (Halikarnasszus, Knidosz és Kósszal) ezután egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különböző gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város miletoszi Hippodamosz műépítő tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselő várost alapított. Nagy Sándor makedón uralom alá hajtotta, de az ő halálával Rodosz függetlenítette magát. Később, i. e. 305-304-ig, egy éven át állott ellene Demetriusnak és azután első rangú tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket később a rómaiak is elismerték. Művészet és tudomány virágzottak rajta, külön szobrásziskola keletkezett, amelynek egyik első és leghíresebb alkotása a kikötőjében felállított kolosszális szobor, a világ hét csodája egyike volt. I. e. 222-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a kolosszális szobrot is.

Midőn a rómaiak a Kelet ellen harcra keltek, i. e. 200 óta Rodosz hű szövetségesük volt, amiért jutalmul Liciát és Kária déli részét kapta. Erről azonban 167-ben Kária legdélibb részét kivéve, le kellett mondaniuk. A sziget névleges önállóságát megtartotta Diocletianus császár korági, amidőn a provincia insularum középpontja lett. Később a bizánci császársághoz tartozott. 1309-ben elfoglalták a Johanniták, akiket róla rodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend sokáig küzdött e birtokáért, de 1522-ben Szulejmán elvette tőlük.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Földrajz

A hosszúkás szigeten egy hegylánc vonul végig, amelyet többé-kevésbé alacsony horpadások osztanak részekre és amely a középen emelkedő Tairoszban vagy Attairóban (azelőtt Atabiron) éri el a legnagyobb magasságát. Folyói nyáron mind kiszáradnak. Éghajlata nagyon enyhe.

[szerkesztés] Gazdaság

A gazdaság 85%-át az idegenforgalom képezi. Mezőgazdsági termékeit a kevés búzán és rozson kívül főképpen az olaj-, a fügefa, a déli gyümölcsök a szőlő-, ill. a bortermelés képezi. A szigeten termelt borok ill. borászati termékek egy részét exportálják. A két legnagyobb borászat a Cair és az Emery termékeinek 5%-a kerül exportra. A háziállatok közül az öszvéren kívül leginkább juhot és kecskét tartanak. Az utóbbiak tejéből ízletes sajt készül.

[szerkesztés] Közlekedés

A szigeten a tömegközlekedés még európai viszonylatban is jónak számít. Az autóbusz járatokat a szigeten a KTEL és a RODA közlekedési társaságok biztosítják.

A hajó ill. a kompösszeköttetés a görög szárazfölddel vagy a szomszédos szigetekkel is jónak számít. A görög főváros kikötöjéböl Pireuszból naponta indulnak hajók ill. kompok rodosz szigetére.

Rodosz reptere a Diagoras (Rodos Island International Airport - RHO) az idegenforgalmi szezonban az égei tenger legforgalmasabb reptere. A szezonban számtalan charter járat köti össze Rodoszt az európai nagyvárosokkal. A menetrendszerinti repülőgépösszeköttetést az Olympic Airways, valamint az Aegean Airlines biztosítja Athénnel, valamint Szalonikivel.