Lodovico Gritti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

Gritti Alajos (néhol Lajos, eredeti nevén Lodovico vagy Ludovico Gritti) (Konstantinápoly, 1480 ? - Meggyes, 1534. szeptember 28.) olasz kalandor, Magyarország kormányzója 1530 - 1534-ig.

Gritti Alajos

Gritti András (Andreas Gritti), későbbi velencei dózse fia volt. A ravasz, nagyravágyó és pénzsóvár ember a padovai egyetemen végezte tanulmányait, majd Törökországba ment, ahol eleinte Velence titkos ügynöke is volt.

1527-ben Konstantinápolyban, mint a díván titkos tanácsosa és Ibrahim nagyvezír kegyeltje, segítséget nyújtott Laszki Jeromos követnek abban, hogy Szolimán császárt rábírja, hogy János magyar királlyal véd- és dacszövetségre lépjen I. Ferdinánd ellen. Mikor a szultán 1529 őszén Magyarországba jött, vele jött Gritti is és egy lovascsapattal Budán maradt János király oldalán. 1530-ban, amikor I. Ferdinánd Roggendorf vezérével megszállta Budát, Gritti a magával hozott török segítséggel meghiúsította az ostromot. Egyszersmind azon üzenetet vitte V. Károly császárnak, hogy a török roppant háborút indít azon esetre, ha öccse, Ferdinánd tovább is háborgatja János királyt. Ez utóbbi 1531-ben szolgálatainak jutalmául Grittit, aki magának az országban fondorlataival már meglehetősen nagy pártot tudott szerezni, Magyarország kormányzójává tette. Ezt sokan, akik méltán tarthattak attól, hogy a kevély ember maga is a koronára vágyik, hevesen ellenezték.

1532-ben a János királytól Ferdinándhoz pártolt Várdai Pál érseknek hatalmában levő Esztergomot ostromolta nagy ügyességgel, bár később támadását abbahagyta. Mikor Ferdinánd és Szolimán közt létrejött a béke, a szultán a feltételek foganatosításával és az ellenkirályok (János és Ferdinánd) birtokhatárainak kijelölésével Grittit bízta meg, aki János ügyeit hanyagul és önzően képviselve, már titkon értekezett Ferdinánd embereivel. 1534-ben a tordai gyűlésen elhatározták a rendek, hogy az Erdély felé török és oláh seregével közeledő Gritti elé hódoló követséget küldenek, de tekintettel az álnok embernek János királyra és az országra vonatkozó gonosz terveire, csöndben sereget is szerveznek. Gritti nagy pompával Brassó alá vonult. De mivel a nagy népszerűségnek örvendő püspököt, Czibak Imrét ellenségeinek unszolására álnokul megölette, rövid idő múlva Majláth István vezérlete alatt nagy magyar és oláh sereg gyűlt össze ellene, amely elől két fiával és seregével Meggyesre vonult vissza. Hosszas ostrom után, János királytól nem kapva segítséget és bízva Péter moldvai vajda hitlevelében, gyermekeivel az oláh táborba szökött. De innen kiadták a magyaroknak, akik 1534. szeptember 28-án lefejezték. Fiait, Antalt és Pétert később Péter vajda ölette meg. A szultán, bár tulajdonképp nem sajnálta Grittit, ez eseményt kizsákmányolni igyekezve, Jánost és Ferdinándot is felelősségre akarta vonni. Erdélybe később Junis béget küldte ki a vizsgálatot elvégezni.