Szakasits Árpád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szakasits Árpád (Budapest, 1888. december 6. – Budapest, 1965. május 3.) újságíró, politikus, miniszterelnök és köztársasági elnök

Apja bőrdíszműves, ő maga a hat elemi után faszobrásznak, majd kőfaragónak tanult. Tizenöt éves kora óta részt vett a munkásmozgalomban, 1908-tól a Népszava munkatársa. Az első világháború idején a hátországban szolgált, a Tanácsköztársaság idején a Belügyi Népbiztosság osztályvezetője. A Tanácsköztársaság bukása után egy korábbi beszéde miatt börtönbüntetésre ítélték, amit le is tölt. 1927–28-ban a Szociáldemokrata Párt (SZDP) titkára, 1928-tól 1938-ig a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) elnöke. 1939-től 1944. március 19-ig a Népszava főszerkesztője.
Szakasits, aki mindig is a kommunistákkal való jó viszony megőrzésére törekedett, 1944 októberében aláírta az SZDP részéről a két munkáspárt együttműködéséről és későbbi egyesüléséről szóló egyezményt. 1948-ban szótlan tanúja volt annak, hogy a szociáldemokrata vezetőség mérsékeltebb tagjait (Kéthly Anna, Bán Antal, Szélig Imre) puccsszerűen eltávolítsák az SZDP vezetőségéből.

"Frázis volna a sajtószabadságot úgy értelmezni, hogy boldog-boldogtalannak nyilvánosságot adjunk, és ezzel lehetővé tegyük az alkalomra leső reakció munkába lépését. Nem engedhetjük a demokráciát a demokrácia fegyverével megölni. A sajtószabadságot egyelőre a demokratikus pártok részére tartjuk fenn. (...) Orvosi szerep vár ránk, újságírókra, amikor ennek a beteg nemzeti közvéleménynek átformálását vállaljuk. Hivatásunk: tanítani, nevelni a betű erejével, az érvek fegyverével, meggyőződésünk hatásával..."

Szakasits programismertető beszéde a MÚOSZ közgyűlésén

Államminiszteri pozíciót töltött be 1945. november 15-től 1947. szeptember 4-ig és szeptember 24-től 1948. augusztus 5-ig, mellette 1948. február 26-tól augusztus 5-ig iparügyi miniszter is. 1948 júniusában a szociáldemokrata és kommunista pártok összeolvadásából alakult Magyar Dolgozók Pártja elnökévé választották.

Az elhíresült kékcédulás választás előtt Tildy Zoltán volt kisgazda politikust, köztársasági elnököt lemondatták. Az elcsalt választások után Szakasits lesz a köztársasági elnök (1948. augusztus 3-tól), majd az új alkotmánynak megfelelően - folytatólagosan - 1949. augusztus 23-tól a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke 1950. május 9-ig.

1950-ben koholt vádakkal letartóztatták s háborús bűntett, kémkedés, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt életfogytiglani börtönre ítélték. 1956 márciusában szabadult ki, s rehabilitálták. Az októberi forradalmat követően részt vesz a konszolidáció munkájában, majd 1958-tól ő a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. 1960-ban az Országos Béketanács elnökévé választották, 1959 és 1963 között a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Haláláig tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának.