Ipari forradalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, ami a 18. században és a 19. században először Nagy-Britannában zajlott le. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a kezdetben textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Az Ipari forradalom technológiai és gazdasági folyamatainak a gőzhajtású hajók, csónakok, és a gőzvasút bevezetése adott újabb lendületet. A folyamatok a 19. században átgyűrűztek Nyugat-Európába, Észak-Amerikába, majd tovább, az egész világra.

[szerkesztés] Szakaszai

szakasz (1780-1850) jellemzője: a gépesítés, a tömegtermelés és a gyárak kialakulása
szakasz (1870-1914) jellemzője: kialakulnak a vezető ágazatok; a gépipar, vegyipar és a vasútépítés
szakasz (1918-39) jellemzője: a tartós fogyasztási cikkek tömegtermelése
szakasz (1945-napjainkig) jellemzője: a tudományos-technikai forradalom

[szerkesztés] Okok

Az Ipari forradalom okai összetettek és rengeteg vita tárgyát képezik. Történészek az ipari forradalmat a feudalizmus végét jelentő társadalmi és intézményi változások következményeként értékeli, ami Nagy-Britanniában az polgári forradalom után következett be.

A 17. század gyarmati terjeszkedései során a nemzetközi kereskedelem bővülésével kialakultak a pénzpiacok, beindult a tőkefelhalmozás, és ekkor zajlott a tudományos forradalom, amelyek együttesen fejtették ki hatásukat.

A bővülő belföldi piac az ipari forradalom katalizátoraként működött, ami részben magyarázza, hogy miért Angliában következett be. Ez idő alatt más népek piacai helyi régiókra bomlottak gyakran vámokkal és díjakkal terhelve az ottani árukereskedelmet. Az amerikai piac pedig a Második ipari forradalom során alakult újjá, mintegy 100 évvel később.

[szerkesztés] Hatások

A szénhirdogén-kibocsátás az Ipari forradalom óta majdhogynem exponenciálisan nő

A gőzenergia a nyomtatás ipari folyamataiban való hasznosítása az újságok és könyvek terjesztését nagyban segítette, ami a műveltség növekedését és a tömegek politikai részvételét erősítette. Az Egyesült Államokban ekkor vezették be az általános választójogot. Angliában a Reform Act elnevezésű törvény 1832-ben a választókerületek bővítésével lehetővé tette, hogy olyan körzetek is részt vehessenek a törvényhozásban, amelyek addig nem, lényegében ez vezetett a modern politikai pártok kialakulásához és a 20. századi választójogi reformsorozatokhoz.

Az elkerítések és a Brit mezőgazdasági forradalom hatékonyabbá és kevésbé munkaerő-igényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a mezőgazdaságban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült gyárakban keressen munkát. A városokba való tömeges vándorlás alacsony életkörülményekkel járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején), kevesebb bérért dolgozó növekvő gyerekmunka.

Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a nyilvános és a magán szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a nemi szerepek további alakulását és hozzájárult a későbbiekben hagyományos családmodellnek elnevezett társadalmi intézmény kialakulásához.

A szén használatának elindulása óta beszélhetünk üvegházhatásról és környezetszennyezésről.