Forradalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely meghatározott idő alatt teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz benne.

Tartalomjegyzék 1 Társadalmi és politikai forradalmak 1.1 Szabadságjogi (polgári) forradalmak 1.2 Szocialista forradalmak 1.3 Antikommunista forradalmak 1.4 Iszlám forradalmak 1.5 Forradalmak Magyarországon 2 Kulturális, szellemi, filozófiai forradalmak 3 Technológiai forradalmak

[szerkesztés] Társadalmi és politikai forradalmak

A politikai forradalom az uralkodó csoportok a népesség túlnyomó része vagy kisebb forradalmi csoportosulás(ok) által kikényszerített átrendeződése, amely folyamatot gyakran erőszak jellemez. A hatalmi erőviszonyok megváltozása után intézményesített erőszak folytatódhat, mint az Orosz Szocialista Forradalom vagy a Francia Forradalom esetében ("tisztogatás", "terror"). A politikai forradalom új politikai rendszer-t eredményezhet.

A társadalmi forradalom a társadalmi struktúrában történő alapvető eszmei változás, mint például a Reformáció vagy a Reneszánsz megjelenése.

A két kategória közötti összefüggés, hogy a politikai forradalmakat is legtöbbször társadalmi vagy filozófiai okok mozgatják. Az újkorban a leggyakoribbak ezek közül a szabadságjogi (polgári) forradalmak és a szocialista forradalmak.

A forradalmakat nem szabad összekeverni az államcsíny fogalmával, amely nem többre, csak az aktuális vezető elmozdítására irányul a hatalom éléről egy szűkebb csoport által. A forradalomnál kisebb horderejű főként szabadságjogi-emberjogi természetű társadalmi és politikai megmozdulás a felkelés, a lakosság csekélyebb szintű képviseletével pedig lázadás.

A társadalmi és politikai forradalmak gyakran intézményesülnek, amikor a forradalom eszméi, jelszavai és személyiségei a forradalom után hosszabb idővel is kiemelkedő szerepet töltenek be a politikai kultúra terén az országban. Az intézményesülés a forradalom által megalakult kormány legitimációját erősíti. Az intézményesülés kulturális vonatkozásai forradalmi megemlékezéseket, nemzeti ünnepeket, műalkotásokat, forradalmi dalokat és más szellemi örökséget teremtettek az utókornak.

[szerkesztés] Szabadságjogi (polgári) forradalmak

• Angol polgári forradalom (1640)
• Amerikai forradalom (1776)
• Nagy francia forradalom (1789)
• Forradalmak Európában (1848)
• Orosz polgári forradalom (meghiúsult, 1905)
• Német forradalom (1918)

[szerkesztés] Szocialista forradalmak

• Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1917)
• Kínai forradalom (1949)
• Észak-Vietnam (1954)
• Kuba (1959)
• Kambodzsa (1975)
• Dél-Vietnam (1975)
• Afganisztán (1978)

[szerkesztés] Antikommunista forradalmak

• Magyarország (1956)
• Csehszlovákia (1968)
• Lengyelország (1981)
• Észtország (1988)
• Románia (1989)

[szerkesztés] Iszlám forradalmak

• Irán (1979)
• Szudán (1989)
• Afganisztán (1996)

[szerkesztés] Forradalmak Magyarországon

• 1848. március 15. - 1849. október 6.: 1848–49-es forradalom és szabadságharc
• 1918. október 28. - 31.: "Őszirózsás Forradalom"
• 1956. október 23. - november 10.: 1956-os forradalom

[szerkesztés] Kulturális, szellemi, filozófiai forradalmak

• Reneszánsz
• Reformáció
• Tudományos forradalom
• Szexuális forradalom

[szerkesztés] Technológiai forradalmak

• Neolitikus forradalom
• Mezőgazdasági forradalom
• Árforradalom
• Ipari forradalom
• Második ipari forradalom
• Digitális forradalom