Gdańsk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| mottó: Nec temere, nec timide (Se elhamarkodottan, se félénken) |
|
 |
|
| Vajdaság | Pomeránia |
| Alapítva | X. század |
| Városi jogok | 1263 |
| Terület | 262 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 80-009 - 80-958 |
| Körzethívószám | (+48)58 |
| Gépkocsirendszám | GD |
Gdańsk (
kiejtése✩, IPA: [ˈgdaɲsk]), avagy korábbi nevén Danzig (IPA: [ˈdanʦiç]) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, Pomeránia székhelye. A város a Balti-tenger részét képező Gdański-öböl déli partján helyezkedik el, konurbációt alkotva Sopottal, Gdyniával, és több kisebb településsel. Az összefüggő, összesítve milliós lélekszámú városi területet a főbb alkotó települések száma után gyakran nevezik Hármasvárosnak (Trójmiasto), melyek közül Gdańsk számít a legnépesebbnek, a maga 460 ezres lakosszámával.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: Gyddanyzc, Kdansk, Gdanzc, Dantzk, Dantzig, Dantzigk, Danzig', Dantiscum, Gedanum.
A régészeti kutatások szerint helyén már a 7. században kézműves-halászfalu állt, a X. század-ban azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként Gyddanyzc urbs néven először szent Adalbert (lengyelül Wojciech) legendájában említi 999-ben szerzője, Jan Kanapariusz, aki szerint Adalbert 997-ben járt a városban.
Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után III. Ferdeszájú Boleszláv a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután II. Nagy Świętopełk (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa. 1242-ben Gdańskot megtámadta a Német Lovagrend, melynek következményeképpen Świętopełk herceg kénytlen volt saját fiát Mściwojt túszul adni.
VI. Sándor pápa bullája 1260-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat 1263-ban kapott.
Miután Branderburg 1271-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. 1282-ben a Kępno-i egyezmény értelmében Nagy lengyelország fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. 1306-ban I. Lokietek Ulászló a kujáviai herceget, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére Boguszát (Bogussa). A polgárok viszont nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem és fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a brandenburgi fejedelmet, aki bevonult Kelet-Pomerániába 1309-ben. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a Német Lovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a brandenburgi sereg nem válallta az ütközetet, inkább elvonult, de helyettük a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszálták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, mely miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. 1343-ban békét kötöttek a keresztesekkel, melynek eredményeképpen III. Nagy Kázmér lemondott Gdańskról. 1346-ban Henryk Dusemer, a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, mely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta azt a chełmnoi törvény.
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1410-ben a gdański tanács elismerte II. Jagello Ulászló uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, pl. megkapta a környező településeket. Egy évvel később a toruńi egyezmény értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskű alól. Gdańskot utólérte a keresztesek megtorlása. 1440-ben Gdańsk cstlakozott a Porosz Szövetséghez. 1454-ben 145 év után végetért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben IV. Jagello Kázmér király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot Toruń is megkapta). Gdańskot felmentették a partmenti törvények érvényessége alól és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.
Gdańsk 1455-ben lépett be a harminc évig tartó, lengyelország és a német lovagrend közötti háborúba. A gdańskiak behódoltak Jagello Kázmérnak, és a város ún. nagy privilégiumot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a Visztulán Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból, és más privilégiumokat, melyeket a város a háborúban való részvételért kapott.
Az 1466-ban megkötött toruńi béke biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.
1467-ban a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a capitaneus Prussiae Generalis címet alapította. Megalapította a pomerániai vajdaságot, melyben létrehozta a várispánok (lengyelül kasztelan), kamarások és bírók hivatalát, ezek együttesen alkották az ún. porosz tanácsot, melynek tagjai közé tartoztak Gdańsk, Elbląg és Toruń képviselői is. Ezeknek a városoknak az élére a király sztarosztákat is nevezett ki.
1525-ben zavargások törtek ki a városban Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. 1526-ban Zsigmond király Gdańskba látogatott, elcsapta a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.
1577-ben Báthory István lengyel király megerősítette a város pivilégiumait. 1627-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. 1660-ban az Oliwa-i békével lezárult a svéd háború. 1700-1721 között a nagy északi háború idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.
A lengyel örökösödési háborúban Gdańsk Leszczyński Szaniszló király mellé állt, így a város Lengyelországban az orosz intervencióval szembeni ellenállás legfőbb ponjává lett. 1734-ben elfoglalták az orosz csapatok, miután az ágyútűz részben rombadöntötte.
Poroszország 1772-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. Lengyelország első felosztása Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről Toruń határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. 1793-ben a pororszok megszállták Gdańskot. 1807-ben, miután Napoleon Bonaparte elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi periódus. A Bécsi Kongresszus 1815-ben új határokat jelölt ki, Gdańsk porosz uralom alá került.
1852-ben kiépült az első vasútvonal, mely a várost Tczewvel és Bydgoszczcsal, kötötte össze, 1870-ben megnyílt a Szczecin-i vonal is. 1873-ban helyezték üzembe az első lóvasutat, mely Oliwáig ment.
1920-tól Gdańsk ismét szabad város lett a versaillesi békeszerződés szerint. 1925-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.
1939. szeptember 1-jén a Schleswig-Holstein csatahajó sortüzével, melyet a Westerplattera adott le, megkezdődött a II. világháború. 1945. március 30-án miután a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk visszatért Lengyelországba. A város (különösen a történelmi városmag) 80%-át elpusztították az oroszok miután már a németek feladták.
1970 decemberében a Gdański Hajógyárban sztrájk kezdődött. A milicia és a hadsereg fegyvert fogott a protestálók ellen, sebesültek és halottak maradtak a támadás után. A pártház épülete előtti népgyülés után felgyújtották a székházat.
1980. augusztus 31-én aláírták az augusztusi egyezményt, mely lezárta a tiltakozások és sztrájkok hullámait. Az egyezmény garantálta többek között az első szabad szakszervezetek megalakulását. Ezeket az eseményeket tartják a keleteurópai kommunista rendszer összeomlása kezdetének. Egy évvel később lezajlott a "Szolidaritás" ("Solidarnośc") szakszervezet első országos kongresszusa.
1983-ban a gdański Lech Wałęsa Nobel Békedíjat kapott. 1987-ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1997-ben volt a város 1000 éves évfordulója.
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Közlekedése
[szerkesztés] Műemlékek és érdekességek
A városnak sok gyönyörű épülete maradt fenn abból az időből, amikor a Hanza-szövetség tagja volt. A legtöbb turista attració az Ulica Długa (Hosszú utca) and Długi Targ (Hosszú Piac) területén vagy közelében található. Gyalogos útvonal épült ki az eredeti történeti (főleg 17. századbeli) stílusban újjáépített épületek között, melyet mindkét végén remek városkapuk határolnak. Ezt a részét a városnak gyakran Királyi Útnak hívják, mert a várost meglátogató királyok itt vonultak végig.
Az itt látható nevezetességek:
- Városkapuk
- Daru
- Mária kapu
- Chlebnicka kapu
- Arany kapu
- Zöld kapu
- Magas kapu
- Bástyák
- Szalma bástya
- Jacek bástya
- Hattyú bástya
- Világítótorny bástya
- Nagy fegyvertár
- Vásárcsarnok
- Börtöntorony és kínzókamra
- Városháza
- Nagy malom
- Mária templom
- Szt. János templom
- Királyi kápolna
- Artus udvara
- Neptun szökőkút
[szerkesztés] Kultúra
===Múzeumok=== (címek és nyitvatartási idő)
- Gdańsk város történeti múzeuma (Muzeum Historyczne Miasta Gdańska)
- Óvárosi városháza (Ratusz Głównego Miasta)
- Artus udvar (Dwór Artusa)
- Uphagen háza (Dom Uphagena)
- 1. sz. őrhely a Westerplattén
- Toronyóra múzeum - (Szent Katalin templom) Rajska utca
- Gdanski sport és turisztikai múzeum
- Lengyel postamúzeum
- Borostyánmúzeum
- Erőd a Visztula torkolatánál (Twierdza Wisłoujście)
- Nemzeti Múzeum
- Régi művészet osztálya
- Apátok palotája
- Néprajzi múzeum - Apátsági magtár
- Gdański fotó tár
- Központi Tengeri Múzeum
- Ołowiankai magtár
- Darus kapu
- Sołdek (hajó)
- Gdański régészeti múzeum
- "Út a szabadsághoz" kiállítás
- Gdańsk Új kikötö: világító torony
- Műemlék vizikerék hajtotta kovácsműhely Oliwiában
- Gdański erőd
- Pedagógiai múzeum
- Egyházmegyei múzeum
- Gdański hajógyár múzeuma Doki utca 1
[szerkesztés] Szinházak és hangversenytermek
- FETA
- Malarnia
- Miniatura
- Balti Opera
- Polska Filharmonia Bałtycka im. Fryderyka Chopina (F. Chopin nevét viselő lengyel balti filharmonia)
- Qfer
- Próbaterem 314
- Teatr Wybrzeże (Tengermelléki szinház)
- Teatr Wybrzeżak
- Fundacja Theatrum Gedanense
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Egyetemek és főiskolák
A gdański egyetemeken és főiskolákban mintegy 60.000 hallgató tanul, így Gdańsk Lengyelország egyik legnagyobb egyetemi központja.
- Orvosi Akadémia részlege
- Zeneakadémia részlege
- Szépművészeti Akadémia részlege
- Testnevelési és Sport Akadémia részlege
- Gdański szeminárium
- Politechnika Gdańska (Műegyetem)
- Gdański Egyetem
- Ateneum - Főiskola
- Gdański Humán Főiskola
- Gdański Adminisztrációs Főiskola
- Bank Főiskola
- Közgazdasági Főiskola
- Turisztikai és Szállodaipari Főiskola
- Államigazgatási Főiskola
[szerkesztés] Tudományos szervezetek
- Balti Intézet
- Gdański Tudományos Társaság
[szerkesztés] Sport
- Lechia Gdańsk (football)
[szerkesztés] Nevezetes lakosok
- II Nagy Świętopełk († 1266) - herceg
- Jan Dantyszek (1485-1548) - püspök, diplomata
- Abraham van den Blocke (1572-1628) - szobrász, éőítész
- Izaak van den Blocke (1572-1626) - festő
- Jeremiasz Falck (1610-1667) - vésnök
- Jerzy Strakowski (1614-1675) városi mérnök
- Jan Heweliusz (1611-1687) - csillagász
- Daniel Gabriel Fahrenheit (1686-1736) - fizikus
- Daniel Gralath (1708-1767) polgármester, tudós
- Daniel Chodowiecki (1726-1801) - festő
- Adam Kazimierz Czartoryski (1734-1823) - herceg
- Jan Uphagen (1731-1802) - kereskedő
- Krzysztof Celestyn Mrongovius (1764-1855) pedagógus, lelkipásztor
- Arthur Schopenhauer (1788-1860) - filozófus
- Lech Bądkowski (1920-1984) - író, politikus
- Günter Grass (1927-) - Nobel-díjas író
- Lech Wałęsa (1943-) - politikus, béke Nobel-díjas és a Lengyel Köztársaság elnöke
- Krzysztof Kolberger (1950-) - szinész
- Jan de Weryha-Wysoczański (1950-) - szobrász
- Jerzy Owsiak (1953-) - WOŚP alapítója
- Donald Tusk (1957) - politikus, történész
- Paweł Huelle (1957-) - író
- Dariusz Michalczewski (1968-) - sportoló
[szerkesztés] Gdańsk nevét viseli még
- ORP Gdańsk - kirándulóhajó, a II. világháború alatt bázis-hajó
- Gdańsk - teherszállító hajó
- ORP Gdańsk - lengyel rakéta-naszád
Based on work by 