Gazdasági társaság
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
| Személyi jog |
|---|
| A polgári jog sorozat része |
| jogképesség |
| holtnak nyilvánítás · eutanázia |
| cselekvőképesség |
| cselekvőképességet kizáró gondnokság |
| cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
| gondnokság alá helyezés |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt |
| költségvetési szerv · közhasznú társaság |
| szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
| gazdasági társaság · közkereseti társaság |
| betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
| részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
| alapítvány · egyesület · egyház |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
| a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
| az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
| jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
| magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
| kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
| szerzői jog |
| iparjogvédelem |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fogalma
Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység.
[szerkesztés] Gazdasági társaságok fajtái
Megkülönböztethetünk
- jogi személyként működő gazdasági társaságot
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot
- közkereseti társaság
- betéti társaság
Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is jogképes cégneve alatt, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
[szerkesztés] Alapításuk
A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés (alapító okirat), részvénytársasági formában működő gazdasági társaság esetében pedig alapszabály szükséges. Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia.
A társasági szerződésben meg kell határozni:
- társaság cégnevét és székhelyét
- társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével
- társaság tevékenységi körét
- társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,
- cégjegyzés módját
- vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét
- gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják
- mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.
[szerkesztés] Vagyoni hozzájárulás
A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag vagyoni hozzájárulása szükséges. E hozzájárulás révén szerzi meg a társaság az induló vagyonát. Ha a tag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos határidő kiírásával felhívja a teljesítésre. Ha nem teljesít, úgy a tagsági jogviszonya a határidő lejártát követő napon megszűnik.
[szerkesztés] Előtársaság
A létrehozni kívánt gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes. A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírásának napjától a létrehozni kívánt gazdasági társaság előtársaságaként működhet. A társaság a megkötött jogügyletekben a társaság elnevezése mellett a „bejegyzés alatt” („b.a.”) toldatot kell használni (pl. Minimo bt. b.a.)
[szerkesztés] Az alapítás korlátozása
Természetes személy (ember) egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Korlátlanul felelős az a tag, aki a társaság tartozásaiért a saját teljes vagyonával felel.
[szerkesztés] A gazdasági társaság legfőbb szerve
közkereseti- és betéti társaságoknál - tagok gyűlése
korlátolt felelősségű társaságnál – taggyűlés
részvénytársaságnál – közgyűlés
A legfőbb szerv ülésén a gazdasági társaság tagjai vehetnek részt. A legfőbb szerv feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A határozatainak legnagyobb részét a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.
[szerkesztés] A gazdasági társaság ügyvezetése
A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. ﾜgyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.
- közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el
- korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el
- részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője:
- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
- jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt.
Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony:
- megbízás időtartamának lejártával
- visszahívással
- törvényben megszabott kizáró ok bekövetkeztével
- lemondással
- a tisztségviselő halálával
- törvényben meghatározott esetekben
[szerkesztés] Felügyelőbizottság
A tagok a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak társasági szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni. A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. Feladata: ellenőrizni a gazdasági társaság törvényes működését, határozatainak megtartását.
[szerkesztés] A gazdasági társaságok megszűnése
[szerkesztés] Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság
- társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult
- társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését
- társaság tagjainak száma egyre csökken
- cégbíróság megszünteti
- jogszabály így rendelkezik.
[szerkesztés] A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése
- Társasági formaváltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ
- Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet:
- összeolvadással
- beolvadással.
- Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet
- különválással
- kiválással.
Based on work by 