Közös vállalat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Személyi jog |
---|
A polgári jog sorozat része |
jogképesség |
holtnak nyilvánítás · eutanázia |
cselekvőképesség |
cselekvőképességet kizáró gondnokság |
cselekvőképességet korlátozó gondnokság |
gondnokság alá helyezés |
Jogi személy és fajtái |
állam · állami vállalat · tröszt |
költségvetési szerv · közhasznú társaság |
szövetkezet · leányvállalat · köztestület |
gazdasági társaság · közkereseti társaság |
betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság |
részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet |
alapítvány · egyesület · egyház |
Személyhez fűződő jogok |
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság |
a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme |
az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem |
jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma |
magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme |
kegyeleti jog |
Szellemi alkotások |
szerzői jog |
iparjogvédelem |
A közös vállalat olyan gazdasági társaság, mely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek. Rövidítése: “kv.” A közös vállalat jogi személy.
[szerkesztés] Szervezete
A legfőbb szerve az igazgatótanács. Hatáskörébe tartozik:
- belső szervezet irányítási rendjének kialakítása
- gazdálkodásra vonatkozó tervek jóváhagyása
- beszámoló elfogadása
- jogutód nélküli megszüntetése, átalakulása
- igazgató megválasztása és visszahívása
- társasági szerződés módosítása
Az igazgatótanács évente legalább egyszer ülést tart. Határozatképes, ha a szavazatok három-negyedét képviselő tagok jelen vannak. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A vállalat ügyvezetését az igazgató látja el.
[szerkesztés] Tagsági jogviszony megszűnése
- vagyoni hozzájárulást nem teljesíti a tag
- tag kilépésével
- tag halálával
- tag kizárásával
[szerkesztés] A közös vállatok napjainkban
Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ez eredményezte azt, hogy a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-től új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.