Alapítvány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a jogi értelemben vett Alapítványról szól. További jelentéséhez lásd: Alapítvány (regény).

Személyi jog

A polgári jog sorozat része
jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia
cselekvőképesség
cselekvőképességet kizáró gondnokság
cselekvőképességet korlátozó gondnokság
gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt
költségvetési szerv · közhasznú társaság
szövetkezet · leányvállalat · köztestület
gazdasági társaság · közkereseti társaság
betéti társaság · korlátolt felelősségű társaság
részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet
alapítvány · egyesület · egyház
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság
a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme
az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem
jóhírnév védelme · képmás és hangfelvétel oltalma
magánlakáshoz való jog · személyes adatok védelme
kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog
iparjogvédelem

Az alapítvány (németül Stift vagy Stiftung, angolul foundation, franciául fondation) vagyoni értékek felajánlását jelenti az alapító által megjelölt törvényes célra.

[szerkesztés] Fogalma

[szerkesztés] A Pallas Nagy Lexikonban

Alapítvány : "meghatározott célra rendelt s e végből jogilag önállósított vagyon. A cél vm. társadalmi érdek állandó kiegészítésében áll és éppen azért, mert az alapítvány keletkezésével egy társadalmi érdekközpont létesül, amely a kirendelt vagyont a jogi személy minőségével ruházza fel: szükséges, hogy az A. létesítésére irányzott, belső lényege szerint a társadalmi autonómia egy teremtő cselekményét magában foglaló s e szerint a magánjogi jogügyleti szabadságkörét meghaladó rendelkezés hatálya az állam jóváhagyásától függjön s az alapítványi vagyon kezelése az állam főfelügyelete alatt álljon. A rómaiaknál, valamint a középkorban csak kegyes célokra szolgáló A.-okat (piae causae) ismertek. Régebben az A.-okat jobbára az egyház javára tették s az egyház kezelése és felügyelete alá helyezték (p. zárdák alapítása, misealapítványok), minélfogva azok bizonyos tekintetben az egyházi intézetek jellegével ruháztattak föl. A XVI. század óta azonban, amidőn az egyház a humanitárius érdekek kizárólagos ápolója lenni megszünt, mindinkább szokássá vált az A.-okat az egyháztól függetlenül s a közhasznu célok (nevelésügy, betegápolás s általában a társadalom v. egyes társadalmi osztályok anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítására) minél tágabb keretében létesíteni.

Jelenleg - a cél és a kezelés módjának tekintetbe vételével az A.-ok következő nemeit különböztetik meg: egyházi és világi A.-ok, köz- és magán-A.-ok. A vallás-, tanulmányi, egyetemi s egyéb akár egyházi, akár világi köz-A.-ok felett való állami főfelügyelet gyakorlásának nyilvántartó, ellenőrző és jogi szakközege a közalapítványi kir. ügyigazgatóság. A magán-A.-ok egyik legpregnánsabb alakja a családi A., mely főleg abban különbözik a családi hitbizománytól, hogy az alapítványi vagyon nem az egyes családtagok tulajdona, hanem saját különös rendeltetésében birja jogi fennállásának - jogalanyiságának erőforrását s hogy az A.-nyal, mint jogi személlyel szemben a kedvezményezett családtagok csupán követelési viszonyban állanak, míg a családi hitbizomány kötelékéhez tartozó vagyonnak a birtokban levő családtag (hitbizományi birtokos) a tulajdonosa, akinek tulajdoni jogát az utódlásra hivatott családtagok érdekének megóvására szolgáló elidegenítési tilalom korlátozza."

[szerkesztés] A jogi szabályozás Magyarországon

[szerkesztés] A rendszerváltás előtt

A Polgári Törvénykönyv eredeti rendelkezései szerint az alapítvány önálló vagyon, amelynek felhasználási célját az alapító határozza meg, kezelésére megfelelő szervet rendel ki, s a vagyonból származó jövedelmet a kezelő szerv a cél szolgálatában köteles felhasználni. Ha az alapító kezelő szervet nem jelölt meg, a felügyeleti hatóság intézkedik annak felállításáról.

[szerkesztés] A rendszerváltás után

A rendszerváltás óta nincs felügyeleti szerv, a törvényességi felügyeletet a bíróság látja el. A törvény elismeri, hogy az alapítvány jogi személy.

Az alapítvány jogállásáról a módoított Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) így rendelkezik:

"74/A. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.

(4) Az alapítványt annak székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapító okiratot.

(5) A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.

(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A törlésre megfelelően alkalmazni kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.

74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány

a) nevét;

b) célját;

c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;

d) székhelyét.

(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.

(3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha rendelkezik a működéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített vagyonnal.

(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.

(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben - az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül - módosíthatja. A módosításra egyebekben az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók.

74/C. § (1) Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője.

(2) A bíróság köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja.

(3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.

(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet hoz létre, az alapító okiratban rendelkeznie kell annak összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszemű harmadik személy irányában hatálytalan.

(5) A kezelő szerv (szervezet) vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

(6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság a bíróságot illeti meg.

74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

74/E. § (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott

a) cél megvalósult;

b) idő eltelt;

c) feltétel bekövetkezett.

(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.

(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

(4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.

(5) A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös kérelmére - új alapítvány létrehozása vagy más alapítványhoz való csatlakozás céljából - elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló kérelemhez az új, illetőleg a megfelelően módosított alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

74/F. § (1) Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti."

[szerkesztés] A közalapítvány

"74/G. § (1) A '''közalapítvány''' olyan alapítvány, amelyet az [[Országgyűlés]], a [[Kormány]], valamint a [[helyi önkormányzat]] képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét. (3) Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozza létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat - ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezik - együttesen gyakorolják. (4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. (5) Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is - létrehozásáról kell gondoskodni. (6) A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. (7) A közalapítványhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban előírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelő szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges. (8) A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (9) A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. (10) A külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."