Tolár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szlovén tolár
Ország:	Szlovénia
Váltópénz:	100 stotin
ISO-4217-Kód:	SIT
Rövidítés:	Sit
Árfolyam:	1 EUR = 239,640 SIT

A tolár Szlovénia hivatalos pénzneme 2006. december 31-ig. Rövidítése: SIT. Váltópénze a stotin. 1 tolár 100 stotinov, de csak az 50 stoninovos érme van forgalomban. A tolár ragozása a szlovén nyelvben: 1 tolar, 2 tolarja, 3-tól tolarjev. A tolár kifejezés a Thalerből, a Bohemiabeli Joachimsthalban 1518-ban készített ezüst érme nevéből ered, amely az angol dollar szóból származott.

A pénz külső megjelenése, figyelembe véve a mennyiségét, eloszlását és tartós jelenlétét, Szlovénia egyik leglátványosabb önkifejezése.

Szlovénia az új pénznemét 1991 októberében vezették be. 1995 szeptemberétől kezdve átváltható a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott többi valutával. Mivel erős alapokon hozták létre, így viszonylag stabil és nagy hírnevű pénzzé vált.

Az új szlovén pénzről szóló döntések megjelennek a kilenc bankjegyen (a 10 000, 5000, 1000, 500, 200, 100, 50, 20 és 10 tolároson). A Szlovén Bank és a Szlovén Művészeti és Tudományos Akadémia választotta ki azon személyeket, akik a szlovén identitás és történelem szempontjából fontosak, így érdemesek arra, hogy bankjegyeken szerepeljenek. A pénz külső megjelenésének megtervezését Miljenko Liculra bízták.

Licul alapötlete az volt, hogy a pénz a munka eredményességének kimutatása, az újonnan készített földi javak honorálása. Ez az, amiért a kiválasztott személyiségek kifejeznek egy örök érvényű tartalmat, a jelen vonatkozásban kapcsolatot a kreativitás és annak jutalma között. Mindegyik arckép hárompólusú: a személy, aki fontos újítást mutat be egy bizonyos területen; a szakterületet, ahol az illető dolgozott néhány segédeszközzel illusztrálva, és a személy és a segédeszköz kapcsolatának eredményét. Ez a személy-eszköz-eredmény háromszög a szlovén tolár külső megjelenésének alapötlete.

Az 1 toláros, a rajta található pisztránggal.

Ezen túl található a toláron egy intézmény, amihez a kiválasztott személy többé-kevésbé kapcsolódik. Az intézményt általában az építészeti jellemvonások segítségével ábrázolják, amiket a művész összetett külső és belső ihlet által talált. A bankjegyeken található portrék árnyalakban folytatódnak. Az arc tagoltságát a körvonalban fejezi ki, és a portré térbeli szemszöge finoman folytatódik a bankjegy felületén továbbá a háromszög motívumain.

A tolár bankjegyeknél használt nyomdászati megoldás bizonyos tekintetben tisztelet a klasszicizmusnak - serif betűtípus -, de mégsem nyúl vissza a történelmi klasszicizmushoz. Azonos nyomdai eljárást használtak már korábban a Miljenko Licul által tervezett szlovén útlevélen. A bankjegyeken található számértékek, összefüggésben a kép levegő-föld szemszögével, ki vannak terjesztve három dimenzióra.

A két alapgondolat megjelenését – a személy-eszköz-eredmény háromszög a mulandóság bevonásával, a portré folytatása árnyképpé – feljavítják a színek. Az ötlet, hogy gyönyörű és vidám bankjegye legyen Szlovéniának a milleniumra a holland forinttól származik. A színben gazdag és élettel teli történetet, amit a bankjegyek elmesélnek, kiegészítik a Radečében készített papír tapintható tulajdonságai. Ezen kívül a papír kellemes ropogása nagyon tartós.

Ellentétben a bankjegyeken található történelmi és kulturális történetekkel, az érméket természeti motívumok díszítik. Az állatok bemutatják a világ ezen részének ökoszisztémáját.

[szerkesztés] Bankjegyek

Címlet	Ábrázolt alak	Forgalomban
10 SIT	az első szlovén könyv szerzője, a protestáns Primož Trubar (1508-1586)	1992. november 27-től
20 SIT	a történész és geográfus Janez Vajkard Valvasor (1641-1693)	1992. december 28-tól
50 SIT	a matematikus Jurij Vega (1754-1802)	1993. március 19-től
100 SIT	a XX. sz.-i impresszionista festő Rihard Jakopič (1869-1943)	1991. szeptember 30-tól
200 SIT	a Prágában tevékenykedett reneszánsz zeneszerző Jacobus Gallus (1550-1591)	1993. február 22-től
500 SIT	a leghíresebb szlovén építész Jože Plečnik (1872-1955)	1991. szeptember 30-tól
1000 SIT	a legnagyobb szlovén romantikus költő és hazafi France Prešeren (1800-1849)	1991. szeptember 30-tól
5000 SIT	a realista festő Ivana Kobilca (1861-1926)	1993. december 13-tól
10000 SIT	Ivan Cankar (1876-1918), író	1995. március 15-től

[szerkesztés] Érmék

Címlet	Állat	Forgalomban
10 stotinov	barlangi vakgőte (Proteus anguinus)	1993. április 29-től
20 stotinov	bagoly (Asio otus)	1993. április 29-től
50 stotinov	méh (Apis mellifera)	1993. január 4-től
1 SIT	pisztráng (Salmo trutta fario)	1993. január 4-től
2 SIT	füsti fecske (Hirundo rustica)	1993. január 4-től
5 SIT	kőszáli kecske (Capra ibex)	1993. január 4-től
10 SIT	ló (Equus)	2000. április 19-től
20 SIT	fehér gólya (Ciconia ciconia)	2003. július 7-től
50 SIT	bika (Taurus taurus)	2000. április 19-től

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Európa pénznemei
Eurózóna	euró
Észak-Európa	dán korona \| feröeri korona \| izlandi korona \| norvég korona \| svéd korona
Balti régió	észt korona³ \| lett lat³ \| litván litas⁴
Nyugat-Európa	svájci frank \| angol font \| guernsey-i font \| Man szigeti font \| jersey-i font
Közép-Európa	cseh korona \| magyar forint \| lengyel złoty \| szlovák korona⁴
Kelet-Európa	belarusz rubel \| moldovai lej \| orosz rubel \| transznyisztriai rubel \| ukrán hrivnya
Délkelet-Európa	albán lek \| bolgár leva \| bosnyák konvertibilis márka \| horvát kuna \| macedón dinár \| román lej \| szerb dinár
Mediterrán	ciprusi font³ \| gibraltári font \| máltai líra³ \| új török líra
Kaukázus	örmény dram \| azerbajdzsáni manat \| grúz lari
Euróval helyettesített pénznemek
Eurózóna:	osztrák schilling¹ \| belga frank¹ \| holland forint¹ \| finn márka¹ \| francia frank¹ \| német márka¹ \| görög drachma¹ \| ír font¹ \| olasz líra¹ \| luxemburgi frank¹ \| portugál escudo¹ \| spanyol peseta¹ \| szlovén tolár²
¹2002-től \| ²2007-től \| ³2008-tól \| ⁴2009-től (várhatóan) euróval helyettesítve