Fejtő Ferenc
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fejtő Ferenc (Nagykanizsa, 1909. augusztus 31.), történész-újságíró, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Módos könyvkereskedő-nyomdász családból származik. Szülővárosában érettségizett. Előbb a Pécsi Egyetemen, majd Budapesten magyart, történelmet, germanisztikát hallgatott, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett.
Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, kommunistának, majd szociáldemokratának vallotta magát. 1932-ben egy év börtönre ítélték, mert az egyetemen marxista tanulmányi kört alakított. 1934-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, aktív munkatársa lett a párt napilapjának, a Népszavának, valamint elméleti folyóiratának, a Szocializmusnak.
Fejtő alapította, József Attilával és Ignotus Pállal, az imperialista- és egyben sztálinista ellenes Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt.
Amikor egy, a kormány németbarát politikáját bíráló cikke miatt perbe fogták, és hat hónap börtönre ítélték, a letartóztatás elől Párizsba menekült. 1938-tól évekig a Népszava párizsi tudósítója volt. Részt vett a francia ellenállásban. A francia fővárosban 1947-49-ben Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. Fiatalkori barátja, Rajk László halálra ítélése után lemondott, és megszakított minden kapcsolatot a hazai rezsimmel.
1944. és 1979. között az AFP, francia hírügynökség újságírója, a kelet-európai kommunista diktatúrák szakértő elemzője, miután közelről látta azok megszületését, fejlődését és bukását. 1952-ben közölt, „A népi demokráciák története” (L'Histoire des démocraties populaires) című művével egy csapásra ismert lett.
1955-ben megkapta a francia állampolgárságot. 1972 és 1982 között a párizsi Politikai Tanulmányok Főiskoláján a Szovjetunióval és Kelet-Európával kapcsolatos szemináriumok igazgatója. 1973-ban műveiért megkapta a bölcsészdoktori címet. Számos francia és külföldi újságnak és folyóiratnak dolgozott, rendszeresen közölte cikkeit az emigráns Irodalmi Újság. Franciaországban a XX. század értelmiség egyik nagy alakjának tartják. Gondolkodásában közel áll Albert Camus-höz, kritikai párbeszédet folytatott Malraux-val és Sartre-ral. Találkozott a Komintern, a nemzetközi kommunista mozgalom, és a Kreml uraival, továbbá olyan neves személyiségekkel, mint Tito, Castro és Willy Brand. Csodálta és kritikával illette De Gaulle-t és François Mitterrand-t.
1988. óta a Becsületrend lovagja. 2000-ben a francia PEN Club választmányi tagja lett.
1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza Magyarországra. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. 2004. augusztus 31-én megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005. október 23-án pedig a Nagy Imre Érdemrendet.
[szerkesztés] Nézetei a magyar politikáról
Magyarországon megjelenő publicisztikáinak alaptétele, hogy a magyar szociálliberális koalíciót a hazai haladó hagyomány örökösének tartja, miközben gyakran bírálja a magyar jobboldalt, főképp a Fideszt és személy szerint Orbán Viktort, visszatérően populistának nevezve az általuk nyújtott alternatívát.
[szerkesztés] Művei
[szerkesztés] Magyarul
- Rekviem egy hajdanvolt birodalomért, Minerva és Atlantisz kiadók, 1990, ISBN 9632235045
- A népi demokráciák története, Magvető Kiadó, 1991
- A zsidó és az úristen, Logos Kiadó, 1997
- A század utasa, Holnap Kiadó, 2002 ISBN 9633465184
- A monarchiától a globalizációig, Alexadra Könyvkiadó, 2004, ISBN 9633671175
- Isten, Ember, Ördög, Holnap Kiadó, 2006, ISBN 9633467128
- József Attila, az útmutató, Papirusz Book Könyvkiadó, 2006, ISBN 9639263257
- Mégiscsak a szociáldemokrácia, Kossuth Kiadó, 2006, ISBN 9630948753
- Jelenleg a Népszava c. szociáldemokrata napilap tiszteletbeli főszerkesztője
[szerkesztés] Cikkei
- Karácsonyi körkép a puttonyba – Fejtő Ferenc értékelése a 2005-ös évről – Hócipő
- Gondolatok a magyarokról és a magyar zsidókról – Élet és Irodalom
- Kicsoda Kertész Imre? – Múlt és Jövő, 2003/1
[szerkesztés] A Népszabadságban
- Izrael titka, Párizs érseke leleplezi a „pogány kereszténységet” – 2003. július 26.
- Van-e a történelemnek logikája? – 2004. április 24.
- Vietnam és Irak – 2004. május 25.
- A nagy háború valódi felelősei – 2004. június 28.
- Utóirat – 2004. augusztus 31.
- Szociáldemokrata hagyomány – 2005. március 18.
- Történelmi lecke Orbán Viktornak – 2005. július 25.
- Történelmi lecke Schöpflin Györgynek – 2005. augusztus 2.
- Válasz a válaszra – 2005. augusztus 27.
- Hazatért, vagy hazalátogat? – 2005. szeptember 17.
[szerkesztés] A Népszavában
[szerkesztés] Interjúk
- A Vigilia beszélgetése Fejtõ Ferenccel – Vigilia
- TÖRTÉNELMI LECKE, Heti Válasz, 2005. november 3.
- Fejtő: A választók elutasították a populista alternatívát – Népszabadság, 2006. április 29.
- Megismerte József Attilát, s többé nem írt verseket – exkluzív interjú Fejtő Ferenccel – Magyar Televízió
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Fejtő Ferenc magyar nyelven megjelent írásainak válogatott bibliográfiája (közvetlenül – PDF)
- BibliMonde – Fejtő Ferenc francia nyelven megjelent fontosabb művei
- József Attila és Fejtő Ferenc vitatott barátsága – Szép szópárbaj (cikk a HVG-ben; az olvasáshoz ingyenes regisztráció szükséges)
- Fejtő Ferenc hamis mítosza (cikk a Magyar Nemzetben)
Based on work by 