Magyar Tudományos Akadémia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Székháza 3 Osztályai 4 Az Akadémiai Könyvtár 5 A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai 5.1 MTA Akadémikusok 5.2 MTA Köztestület 6 Lásd még 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.

1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Székháza

1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.

A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.

[szerkesztés] Osztályai

Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:

• I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
• II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
• III. Matematikai Tudományok Osztálya
• IV. Agrártudományok Osztálya
• V. Orvosi Tudományok Osztálya
• VI. Műszaki Tudományok Osztálya
• VII. Kémiai Tudományok Osztálya
• VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
• IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
• X. Földtudományok Osztálya
• XI. Fizikai Tudományok Osztálya

[szerkesztés] Az Akadémiai Könyvtár

A Budapest V. Arany János u. 1. alatt található Akadémiai Könyvtárat (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát) 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.

[szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai

[szerkesztés] MTA Akadémikusok

Az MTA Tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor képviselőknek az életrajzi adatait.

[szerkesztés] MTA Köztestület

Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.

[szerkesztés] Lásd még

• Magyar akadémikusok listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Magyar Tudományos Akadémia honlapja
• A Magyar Tudományos Akadémia története
• Az MTA folyóirata
• Az MTA tagjai
• Madarász Imre: Akadémikus Adattár – kik lettek, kik nem lettek akadémikusok
• Átalakul az Akadémia szerkezete (2006. május 10.)
• Az MTA közgyűlése megszavazta az akadémiai reformot (2006. október 30.)