Orbán Viktor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Orbán Viktor |
|
| Nemzetiség | magyar |
|---|---|
| Hivatali idő | 1998. július 6. – 2002. május 27. |
| Miniszterelnök helyettes | |
| Előd | Horn Gyula |
| Utód | Medgyessy Péter |
| Született | 1963. május 31. Székesfehérvár |
| Meghalt | |
| Párt | Fidesz |
| Választókerület | Pest megyei lista |
| Házastárs | Lévai Anikó |
Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31.) a FIDESZ vezető politikusa, 1998–2002 között Magyarország miniszterelnöke.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
Székesfehérváron született, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben Székesfehérvárra költözött családjával, itt végezte középiskolai tanulmányait a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán. Katonai szolgálatát Zalaegerszegen teljesítette, majd jogot tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol 1987-ben diplomázott. Az ezt követő két évben Szolnokon lakott, de Budapesten dolgozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetében.
Alapító tagja és 1989-ig szóvivője lett az 1988. március 30-án megalakult Fidesznek. 1988 októberétől 1989 októberéig a párt országos választmányának tagja volt. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában képviselte a Fideszt.
1989. június 16-án a budapesti Hősök terén tartott beszédében [5] szabad választásokat és a szovjet hadsereg kivonulását követelte, ezzel országosan ismertté vált.
1989-90-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban tanult.
1990-től országgyűlési képviselő. 1992-ben a Liberális Internacionálé alelnökévé, 1993-ban a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.
1993 májusáig a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője volt.
1992-től a konzervativizmus felé fordult, és ezzel párhuzamosan pártja strukturális átalakítását, centralizálását és a Fidesz eredeti liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társai nehezményezését váltva ki ezzel. Az ellentétek végül Fodor Gábor és társainak távozásához vezettek. Az új elnöki pozícióba 1993-ban őt választotta a Fidesz kongresszusa, amely 1995-ben a párt nevét Fidesz-Magyar Polgári Pártra változtatta. A párt foglalta el az 1994-es választási veresége után egyre inkább széteső MDF helyét.
Az 1994. évi országgyűlési választások után az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek állandó bizottságának elnöke volt, majd az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának elnöke lett.
Az 1998-as választásokkor koalíciós szövetséget kötött a Magyar Demokrata Fórummal és a – Torgyán József által vezetett – Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal.
A Fidesz 1998-as választási győzelmét követően miniszterelnök lett (2002-ig). 1999-ben aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz. 2000-ben lemondott Fidesz-elnöki pozíciójáról.
2002-ben pártja a parlamenti választásokon ellenzékbe szorult az MSZP–SZDSZ koalícióval szemben. A választási vereséget követően hívta életre a polgári körök mozgalmát.
2002 októbere óta az Európai Néppárt alelnöke.
2003-ban a Fidesz más konzervatív-jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, új neve Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, amelynek alapszabálya tovább központosította a párt működését, a korábbinál sokkal nagyobb befolyást adva a mindenkori elnök kezébe. A pártkongresszuson Orbán Viktort ismét a párt elnökévé választották.
2006. március 19-én a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség miniszterelnök-jelöltjévé választotta, erről azonban pártja első fordulós választási vereségét követően, április 12-én lemondott.
2006. május 4-én a pártjával közös listán parlamentbe jutott, ám önálló frakciót alakító KDNP-vel létrehozott frakciószövetség elnökévé választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlál.)
A 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra balatonőszödi beszédre a zavargások és tüntetések megkezdődése után úgy reagált, hogy a miniszterelnöknek és kormányának le kell mondania, és ideiglenes, „szakértői kormánynak” kell az ország irányítását átvennie.
[szerkesztés] Konfliktusok személye körül
- 2002-es választási veresége után a magyar baloldal és számos elemző[forrás?] szerint a populista politizálás felé fordult.
- 2006. szeptember 25-én egy TV interjúben úgy nyilatkozott, hogy a választóknak soha nem hazudott[1][2][3][4] Erre ellenérvként a Fidesz 1998-as koalícióra lépését szokták felhozni az FKGP-vel[forrás?], melyet ő személyesen ellenzett[forrás?], pártja azonban másképp határozott[forrás?].
- 2006. október 24-én az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán, felszólalásában kijelentette, hogy „az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak”[5] Bár általánosságban fogalmazott, Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikus és számos kormányközeli sajtótermék[forrás?] szerint ezzel gyakorlatilag azt fogalmazta meg, hogy az Európai Unió ne nyújtson anyagi támogatást Magyarországnak. Orbán Viktor később cáfolta, hogy szavainak ilyesféle értelmezése helyes lenne. [6]
[szerkesztés] Könyvek
[szerkesztés] Róla
- Debreczeni József: Orbán Viktor. (Osiris kiadó, ISBN 9633894433) (honlapja)
- Kéri László: Orbán Viktor (Századvég kiadó, ISBN 9638384565)
- Rácz András: Orbán Viktor 7 titka (Magánkiadás, ISBN 9632171861) (honlapja)
- Szabó Kálmán: „Hiszünk a szeretet és az összefogás erejében”. Orbán Viktor politikai krédója. (ISBN 9639484296, honlapja)
- Kende Péter: A Viktor. (KendeArt Kft. ISBN 9630090376) (honlapjáról letölthető)
- Kopátsy Sándor: Az Orbán-jelenség (2002 - a MEK honlapján elérhető: link.)
- Dr. Kende Péter: Az igazi Orbán Viktor – A Viktor2. (KendeArt KFT. ISBN 9638233133) (honlapjáról letölthető)
- Ferenczi Krisztina: Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában. (Diario, 2006, ISBN 9632292235)
- Fiúk a szőlőben. (Élet és Irodalom-könyvek, 2005, ISBN 9638652640)
[szerkesztés] Interjúkötetei, beszédei
- Hollós János és Kondor Katalin: Szerda reggel. Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 1998. szept. – 2000. dec. (ISBN 9639337323)
- Hollós János és Kondor Katalin: Szerda reggel. Rádiós beszélgetések Orbán Viktor miniszterelnökkel, 2001–2002. (ISBN 9639337617)
- A történelem főutcáján. Magyarország 1998-2002. Orbán Viktor miniszterelnök beszédei és beszédrészletei. (Magyar Egyetemi Kiadó, ISBN 9638638311)
- 20 év. Beszédek, írások, interjúk, 1986-2006. (Heti Válasz Kiadó, ISBN 9639461229)
[szerkesztés] Díjak, elismerések
- A Tufts Egyetem díszdoktori címe (2002. február 11.)
- Az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díja (2001)
- A Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award (2001)
- A Hanns Seidel Alapítvány Josef Strauss-díja (2001)
- A Francia Nemzeti Érdemrend Nagykeresztje (2001)
- „Szociális Piacgazdaságért” díj (2002)
- Mérite Européen díj (2004)
- A Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje (2004)
- Az Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorának választotta. (2000)
- A Szent István-díj első kitüntetettje (2002 szeptemberében)
[szerkesztés] Egyéb információk
Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük van. Református vallású, felesége katolikus.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ „Az ellenzéki pártvezér (…) azt állítja: nem hazudott soha az embereknek. [1]
- ↑ „Én soha sem csaptam be a választópolgárokat.” [2]
- ↑ „Orbán Viktor azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy ő soha nem hazudott.” [3]
- ↑ „Petra Stuiber riporter kérdésére válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy politikusként még soha nem hazudott.” [4]
- ↑ Hazug és csaló kormányoknak nem jár segítség. MTI tudósítás a Fidesz holapján
- ↑ Orbán Viktor interjú az MTV Este c. műsorában. 2006. október 28.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Elődje: Horn Gyula |
Magyarország miniszterelnöke 1998–2002 |
 |
Utódja: Medgyessy Péter |
Based on work by