Ember

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ember

Férfi és nő

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Főemlősök (Primates)
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág:	Majomalakúak (Simiiformes)
Öregcsalád:	Emberszerűek (Hominoidea)
Család:	Hominidák (Hominidae)
Öregnem:	Emberfélék (Hominina)
Nem:	Homo Linné, 1758

Ma élő faj

Mai ember (Homo sapiens) Linné, 1758

Az ember (latinul: Homo) társadalmi lény, a Föld élővilágának legfejlettebb tagja; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertanilag a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Valamennyi ma élő ember egységesen a Homo sapiens faj tagja („értelmes ember” vagy mai ember). Sajátos tulajdonságai: egyenes testtartás, két lábon járás, fejlett agykoponya (1300-1500 cm³), ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv).

[szerkesztés] Emberré válás

Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzhoz hasonlít. Ennek ellenére nem a ma élő emberszabású majmoktól származik, hanem egy ezekkel közös őstől. Az emberré válás során a fán lakó emberelődök leereszkedtek, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első emberfélék (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember).

Lásd még: Evolúció

[szerkesztés] Ember és állat

Az ember elsősorban abban különbözik az állattól, hogy nemcsak elveszi a természet kész termékeit, hanem visszahat a természetre, a termelés társadalmi folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően alakítja át. A termelés, amely létfeltétele az embernek minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény.

[szerkesztés] Fejlődése

Fejlődésére elsődlegesen hatnak a termelés döntő tényezői: termelőerők és termelési viszonyok. Az ember társadalmi lényként való fejlődése mutatja az olyan elképzelések és elméletek helytelenségét, amelyek az embert vagy mint természeten kívüli individuumot, vagy pedig mint csak biológiai lényt fogadják el, és fejlődését kizárólag biológiai törvényszerűségként vizsgálják.