Kafferbivaly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kafferbivaly

Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (védelemfüggő)

19. századi rajz

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Csoport:	Emlősszerűek (Synapsida)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla)
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád:	Szarvasmarhafélék (Bovinae)
Nem:	Syncerus Hodgson, 1847
Faj:	S. caffer

Tudományos név

Syncerus caffer
(Sparrman, 1779)

Subspecies

Szavanna bivaly (S. c. caffer)
Őserdei vagy vörös bivaly (S. c. nanus)
Szudáni vagy rövidszarvúbivaly (S. c. brachyceros)
Hegyi bivaly (S. c. mathewsi)

A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) a tülkösszarvúak családjába tartozó szarvasmarhaféle. Akár az 1,7 méteres magasságot, a 3 méteres hosszúságot és az 1000 kilogrammos súlyt is elérheti. Átlagosan egy kifejlett hím marmagassága 1,5 méter és súlya 680 kg, míg a nőstény 10 - 15 cm-rel kisebb és súlya 500 - 600 kg között van.

Kafferbivaly bika.

A kafferbivaly nem áll közeli rokonságban az ázsiai vízibivallyal, de eredete máig tisztázatlan. Rendkívül erős élőlény, mely még egy oroszlánfalkát is tiszteletre kényszerít, ha keresztezi útját. Az embereken kívül csak kevés természetes ellensége van és képes megvédeni magát (és olykor meg is ölni) az oroszlánoktól. Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül megölni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakra vadászik. A házi szarvasmarhával folytatott keresztezés csak korlátozott számban sikerült és a kafferbivaly végleg megmaradt vadállatnak.

Az "öt afrikai nagyvad" egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet.

Kafferbivaly csorda.

A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul és, ha kedve tartja olykor dagonyázik is. Megtalálhatók Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, Dél-Afrikában, Kenyában és Tanzániában.

A csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím szarvainak vastagságáról ismerhető fel, melyet "szarvpáncélnak" hívnak. A bikák nyolc éves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először öt éves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhességi időszakot követően. Az idősebb bikákat kiveti a csorda és általában hím csapatokba tömörülnek.