Bauxit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Bauxit rajta egy pennyvel

A bauxit egy heterogén kőzet. Vörös színű, agyagföldből, 45-60% alumínium-oxid-ból (timföld, Al₂O₃), 18-22% vas-oxidból ( Fe₂O₃), 5-10% szilikátból (SiO₂), alumínium-hidroxid-ból (Al(O H)₃) valamint egyéb szennyeződésekből áll. Szemcsemérete 0 és 300nm között mozog. A timföldgyártás alapanyaga, amiből alumíniumot lehet kinyerni. Felhasználják továbbá vaskohászati kohóadalékként, valamint a kerámiagyártásban is, de a világ bauxittermelésének körülbelül 85%-a alumíniumgyártásra fordítódik. A bauxittelepek trópusi-szubtrópusi éghajlati viszonyok között alakulnak ki. A bauxittelepeknek két fő típusa van:

Lateritbauxit
Karsztbauxit

[szerkesztés] Az alumínium előállítása

A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják a Bayer-eljárással. Ennek lényege az, hogy magas hőmérsékleten NaOH-val oldják ki az alumínium-vegyületeket. A keletkezett alumínátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörös iszaptól (a vas-oxid adja ezt a színt). Ezután az oldatból hűtés útján kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják.

Ezután a timföldet elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. Ennek a folyamatnak a neve Hall-Heroult eljárás.

[szerkesztés] Története

1821-ben fedezte fel Pierre Berthier francia geológus Les Baux település közelében. Neve is innen ered. Mivel Franciaország bauxitbányái teljesen kimerültek, 1991-ben majdnem teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezető bauxittermelői Ausztrália, Guinea, és Brazília. Az világ éves össztermelése kb. 140 000 000 tonna. Világpiaci ára 130-170 $/tonna.

[szerkesztés] A bauxit Magyarországon

Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elő. Hazánkban 1926-ban kezdték meg a bauxittermelést Gánton. Az első bauxitkitermelő vállalatok a 20-as években jelentek meg. A magyarországi bauxitbányászat kedvezőtlen adottságokkal bír. Az aránylag kis földrajzi területen talált előfordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minősége - melyet az Al₂O₃ és SiO₂ tartalom hányadosában szoktak kifejezni - közepes. 1962-ben létrejött a Magyar-Szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény, ami jelentősen elősegítette az alumíniumtermelés fejlődését. Országunk a 80-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták. Magyarországon a bauxittermelés éves mennyisége 6-700 ezer tonna körül van.