Nemzeti Történeti Emlékpark

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Nemzeti Történelmi Emlékpark a Csongrád megyei Ópusztaszeren létrehozott gyűjtemény, amelynek legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.

Tartalomjegyzék 1 Emlékhelyek, alkotások 1.1 Az Árpád-emlékmű 1.2 Történelmi szoborpark 2 A Rotunda 2.1 A Feszty-körkép 2.2 A világ körképei 2.3 Kis magyar panteon 2.4 Panoptikum 2.5 Parktörténeti kiállítás 2.6 Promenád 2.7 Rokon népek 2.8 Szer monostora és kora 2.9 Időszaki kiállítások 3 Külső kiállítások 3.1 Erdő és ember 3.2 Koronás jurta 3.3 Mezőgazdasági gépgyűjtemény 3.4 Magyarok Vilászövetsége-ház 3.5 Néprajzi Múzeum 3.6 Romkert 3.7 Vízügyi kiálítás 4 Nomád park 5 Egyéb létesítmények 5.1 Erdei tanösvény 5.2 Erdei tornapálya 5.3 Játszótér 5.4 Ökumenikus kápolna 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Emlékhelyek, alkotások

[szerkesztés] Az Árpád-emlékmű

az Árpád-emlékmű	az Árpád-emlékmű	Árpád fejedelem	királyok, fejedelmek az emlékmű körül
királyok, fejedelmek az emlékmű körül	királyok, fejedelmek az emlékmű körül

[szerkesztés] Történelmi szoborpark

Géza fejedelem	I. (Szent) István (997–1038)	I. András (1046–1060)	I. Béla (1060–1063)
Aba Sámuel (1063–1074)	I. (Szent) László (1077–1095)	III. Béla (1172–1196)	II. András (1205–1235)
IV. Béla (1235–1270)	IV. László (1272–1290)	I. (Nagy) Lajos (1342–1382)	Luxemburgi Zsigmond (1387–1437)
Hunyadi János kormányzó	Hunyadi Mátyás (1458–1490)	Báthory István erdélyi fejedelem (1571–1575)	Bocskai István erdélyi fejedelem (1604–1606)
II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem (1702–1711)	Batthyány Lajos első miniszterelnök

[szerkesztés] A Rotunda

[szerkesztés] A Feszty-körkép

Feszty Árpád festőművész „A magyarok bejövetele” című panorámaképe. Lásd önálló szócikként: Feszty-körkép

[szerkesztés] A világ körképei

[szerkesztés] Kis magyar panteon

[szerkesztés] Panoptikum

[szerkesztés] Parktörténeti kiállítás

[szerkesztés] Promenád

[szerkesztés] Rokon népek

Az urali nyelvcsaládba tartozó magyarság nyelvrokonai széles és hoszú sávban, de kis csoportokban népesítik Eurázsiát, Szibériától a Baltikumig.

E rokon népek kutatása visszanyúlik a XVIII. századba, s különösen nagy lendületet vett a XIX. század derekán. A kezdeti nyelvtörténeti jellegű kutatásokhoz később néprajziak és történetiek társultak, melynek eredményeképp részletesen megrajzolható a népek története, hétköznapi élete, viselete, külvilága, anyagi kultúrája.Mintegy száz év fényképeiből készült az a válogatás, mely a nyelvcsalád, közel 8000 éves történetének főszereplőjét, az embert állítja a kiállítás központjába.

[szerkesztés] Szer monostora és kora

[szerkesztés] Időszaki kiállítások

[szerkesztés] Külső kiállítások

[szerkesztés] Erdő és ember

[szerkesztés] Koronás jurta

[szerkesztés] Mezőgazdasági gépgyűjtemény

[szerkesztés] Magyarok Vilászövetsége-ház

[szerkesztés] Néprajzi Múzeum

[szerkesztés] Romkert

[szerkesztés] Vízügyi kiálítás

[szerkesztés] Nomád park

[szerkesztés] Egyéb létesítmények

[szerkesztés] Erdei tanösvény

[szerkesztés] Erdei tornapálya

[szerkesztés] Játszótér

[szerkesztés] Ökumenikus kápolna

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Nemzeti Történeti Emlékpark