Togo

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Togo zászlaja)	(Togo címere)

Mottó: Travail, Liberté, Patrie
(Munka, Szabadság, Haza)

Elnök Faure Gnassingbé

Miniszterelnök Yawovi Agboyibo

Terület
- Teljes
- ebből víz 122.
56 785 km²
4,2 %

Népesség
- Teljes
- Népsűrűség 106.
5 556 812 (2002)
98/km²

Függetlenség
- Dátuma Franciaországtól
1960. április 27.

Pénznem CFA frank (XOF)

Időzóna

UTC

Himnusz Salut à toi, pays de nos aïeux
(Üdvöz légy, őseink földje)

TLD

.tg

Hívószám +228

BURKINA
FASO

BENIN

G H Á N A

LOMÉ

Atlanti-óceán

Gj.Beninit'

térkép szerkesztése

Togo, hivatalosan a Togoi Köztársaság Nyugat-Afrika egy országa, amelyet Ghána határol nyugatról, Benin keletről, és végül északról Burkina Faso. Rövid tengerparttal rendelkezik, de itt található a főváros, Lomé is.

[szerkesztés] Történelem

A portugál hajósok 1471-1473 között jelentek meg először a togói partokon. A következő századokban a terület lakossága sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemtől, s a korabeli térképek is „Rabszolgapart” néven tüntették fel. A 19. század derekán kibontakozó francia-német vetélkedésből az utóbbi került ki győztesen: 1894-ben Gustav Nachtigal és Mlapa törzsfőnök szerződése német védnökség alá kényszerítette Togót. 1919-ben a németek által gyarmatosított terület a Népszövetség égisze alatt brit és francia mandátum lett. A mai állam a francia mandátumterület, Kelet-Togo utódaként 1960-ban jött létre. Az utóbbi harmincöt év során számos politikai fordulat rázkódtatta meg az országot, amely a külföldi tőke bevonásával a magánvállalkozások alapján kívánja fejleszteni gazdaságát.

[szerkesztés] Földrajz, éghajlat

Az ország délen mindöszze 53 km-es partszakaszon érintkezik a Guineai-öböllel, észak felé pedig Benin és Ghána közé ékelődve 70-140 km és keskeny sávban 600 km-re nyúlik a kontinens belsejébe. A tengerpartot csendes lagúnatavak övezik. A déli országrészt a part mentén termékeny, 30-50 km széles alföld (Terre de barre) övezi; ez észak felé alacsony fennsíkba megy át. Délnyugat-északkelet irányban az egész országon áthúzódik a Togo-hegység, amely legmagasabb csúcsa az Agou (1020 m).

Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400-1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000-1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik. A természetes növénytakaró az éghajlattal összhangban magas füvű szavanna, amelyet délen sűrű ligetek, északon már inkább csak magányosan álló akáciák élénkítenek. A száraz évszak perzselő északkeleti szelétől, a harmattántól védett hegyvidéki lejtőkön s a folyók mentén sűrű örökzöld erdők is előfordulnak.

[szerkesztés] Közigazgatás

Togo öt régióra és 23 prefektúrára van felosztva.

Togo régiói (zárójelben a székhellyel), alpontokban a prefektúrák:

Centrale (Sokodé)
- Blitta
- Sotouboua
- Tchamba
- Tchaudjo
Kara (Kara)
- Assoli
- Bassar
- Bimah
- Doufelgou
- Kéran
- Kozah
Maritime (Lomé)
- Golfe
- Lacs
- Lomé
- Vo
- Yoto
- Zio
Plateaux (Atakpamé)
- Amou
- Haho
- Kloto
- Ogou
- Wawa
Savanes (Dapaong)
- Oti
- Tône

[szerkesztés] Közlekedés

A togoi közlekedési hálózat - az afrikai kontinens szegény országaira jellemzően - katasztrofális állapotú. 525 km-es, 1000 mm nyomtávú vasúthálózata egyik környező országhoz sem csatlakozik. A közutak hossza 7520 km, ebből alig 2376 km rendelkezik szilárd burkolattal. Vízi közlekedés a Mono folyó 50 km-es szakaszán zajlik. Fontos kikötőváros Kpémé és Lomé (az utóbbi egyben a vasúthálózat központja is). Az országnak 9 reptere van, ebből 2 szilárd burkolatú, a többi füves.

[szerkesztés] Népesség

Togo népességének növekedése; a lakosság száma ezrekben.

Togo közel ötmilliós lakossága 21 etnikumból tevődik össze. Ezek közül a két legfontosabb az ewe (délen) és a kabye (északon). A kor szerinti eloszlás nagyon egyenetlen; a togóiak majdnem fele 15 éven aluli.

Kor szerinti eloszlás

0-14 éves: 46% (férfi 1 161 610; nő 1 153 877)

15-64 éves: 51% (férfi 1 254 437; nő 1 327 306)

65 éves vagy idősebb: 3% (férfi 53 101; nő 68 171) (2000-es becslés)

A népesség növekedése: 2,7% (2000-es becslés)

Írástudás

definíció: 15 éves kor felett tud írni és olvasni

teljes népesség: 51,7%

férfi: 67%

nő: 37% (1995-ös adat)

Az országban komoly problémát jelent az AIDS.

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

(magyarul) Szegedi: A világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990.
(angolul) Angol Wikipédia - Togo szócikk
(angolul) CIA World Factbook 2006

A világ országai \| Afrika
Algéria \| Angola \| Benin \| Bissau-Guinea \| Botswana \| Burkina Faso \| Burundi \| Comore-szigetek \| Csád \| Dél-afrikai Köztársaság \| Dzsibuti \| Egyenlítői-Guinea \| Egyiptom \| Elefántcsontpart \| Eritrea \| Etiópia \| Gabon \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Kamerun \| Kenya \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) \| Közép-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Libéria \| Líbia \| Madagaszkár \| Malawi \| Mali \| Marokkó \| Mauritánia \| Mauritius \| Mozambik \| Namíbia \| Niger \| Nigéria \| Nyugat-Szahara \| Ruanda \| São Tomé és Príncipe \| Seychelle-szigetek \| Sierra Leone \| Szenegál \| Szomália \| Szomáliföld \| Szudán \| Szváziföld \| Tanzánia \| Togo \| Tunézia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe \| Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget \| Brit Indiai-óceáni terület \| Francia déli területek \| Mayotte \| Prince Edward-szigetek \| Réunion \| Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok
Benin \| Burkina Faso \| Kamerun \| Közép-afrikai Köztársaság \| Csád \| Elefántcsontpart \| Kongói Köztársaság \| Egyenlítői-Guinea \| Gabon \| Bissau-Guinea \| Mali \| Niger \| Szenegál \| Togo

Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.