Malawi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Nemzeti mottó: Egység és Szabadság | |||||
Himnusz | Mlungu dalitsani Malawi (Ó, Isten, áldd meg Malawi földjét) |
||||
Főváros | Lilongwe ( ) |
||||
Legnagyobb város | Blantyre | ||||
Hivatalos nyelv | Angol. Chichewa | ||||
Államforma | többpártrendszerű demokrácia | ||||
Elnök | Bingu wa Mutharika | ||||
Függetlenség - Dátum |
Az Egyesült Királyságtól 1964. július 6. |
||||
Terület - teljes - ebből víz |
98. 118.480 km² 20.6 % |
||||
Népesség - 2000. évi adat - népsűrűség |
67. 10.385.849 fő 88 fő/km² |
||||
GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
145. 7 507 millió USD 723 USD (164.) |
||||
Pénznem | Kwacha (MWK ) |
||||
Időzóna • (NYISZ) |
EET (UTC+2) nincs (UTC+2) |
||||
TLD | .mw | ||||
Nemzetközi gépkocsijel | MW | ||||
Hívószám | +265 |
||||
|
A Malawi Köztársaság (chichewa nyelven: Dziko la Malaŵi, angolul Republic of Malawi) egy állam Délkelet-Afrikában, Tanzánia, Zambia és Mozambik között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
Mai lakosai a XVI. században vándoroltak be az ország területére. Az európaiak David Livingstone felfedezőútjai nyomán ismerték meg, aki 1859-ben érte el a Nyasza-tó keleti partját (mely ma Malawi). 1875-ben kinevezték a tó déli partján megszállt területre az első angol konzult. 1889-re az egész országot elfoglalták az angolok, majd 1891-ben Nyaszaföld néven brit védnökséggé nyilvánították. 1953 és 1963 között Rhodesia és Nyaszaföld gyarmati államszövetség része volt. Az ország 1963-ban belső önkormányzatot kapott, majd 1964-ben Malawi néven a brit Nemzetközösség független állama lett.
[szerkesztés] Földrajz
Az ország a Kelet-afrikai-árok déli végződésénél - Afrika harmadik legnagyobb tava - a Nyasza- (vagy Malawi)-tó mentén terül el. Az ország nagy részén fennsíkok és magas röghegységek, valamint a déli részén egy kisebb alföld található.
[szerkesztés] Gazdaság
Malawi gazdaságilag rendkívül elmaradott ország. A földeket törzsi-faluközösségi keretek között művelik. A kukorica mellett gumósokat termesztenek. A Malawi-tó partjának középső szakaszán kisparaszti mintagazdaságokban földimogyorót, rizst és gyapotot termesztenek. Legfontosabb exportcikkei a dohány és a tea. Legtöbb gyára Blantyreban található. Feldolgozóipara fűrésztelepekből, textil-, dohány-, cement- és cukorgyárakból áll, amelyek kicsi üzemek.
[szerkesztés] Népesség
A lakosság 97 %-a afrikai, 3 %-a európai.
Népessége a déli országrészen a legnagyobb.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Malawi hivatalos oldala
- Oldal a Malawi-tóról (angol, francia és német nyelven
- Oldal Malawiról (angol)
A világ országai | Afrika | |
Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |