Szaturnusz (bolygó)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a bolygóról szól. További jelentéséhez lásd: Szaturnusz (mitológia).
 Kattints a képre bővebb leírásért |
|
| Pálya jellemzői (Epocha J2000) | |
| Fél nagytengely | 1 426 725 413 km 9,537 070 32 CsE |
| Pálya kerülete | 8,958 Tm 59,879 CsE |
| Excentricitás | 0,054 150 60 |
| Perihélium | 1 349 467 375 km 9,020 632 24 CsE |
| Afélium | 1 503 983 449 km 10,053 508 40 CsE |
| Keringési periódus | 10 757,7365 nap (29,45 év) |
| Szinódikus periódus | 378,09 nap |
| Átlagos pályamenti sebesség | 9,638 km/s |
| Max. pályamenti sebesség | 10,182 km/s |
| Min. pályamenti sebesség | 9,136 km/s |
| Inklináció | 2,484 46° (5,51° a Nap egyenlítőjéhez) |
| Felszálló csomó hossza | 113,715 04° |
| Perihélium szöge | 338,716 90° |
| Holdak száma | 49 elismert |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Egyenlítői átmérő | 120 536 km [1] (9,449·Földé) |
| Poláris átmérő | 108 728 km (8,552·Földé) |
| Lapultság | 0,097 96 |
| Felszín | 4,27·1010 km2 (83,703·Földé) |
| Térfogat | 7,46·1014 km3 (688,79·Földé) |
| Tömeg | 5,6846·1026 kg (95,162·Földé) |
| Közepes sűrűség | 0,6873 g/cm3 (a vízénél kisebb!) |
| Egyenlítői gravitáció | 8,96 m/s2 (0,914 g) |
| Szökési sebesség | 35,49 km/s |
| Forgási periódus | 0,444 009 259 2 nap (10 h 39 min 22,400 00 s) 1 |
| Forgási sebesség | 9,87 km/s = 35 500 km/h (egyenlítőn) |
| Tengelyferdeség | 26,73° |
| Északi pólus rektaszcenziója | 40,59° (2 h 42 min 21 s) |
| Deklináció | 83,54° |
| Albedo | 0,47 |
| Átlagos felhőtető hőmérséklet | 93 K |
| Felszíni hőmérséklet | min. 82 K max. 143 K |
| Légkör jellemzői | |
| Légköri nyomás | 140 kPa |
| Hidrogén | >93% |
| Hélium | >5% |
| Metán | 0,2% |
| Vízgőz | 0,1% |
| Ammónia | 0,01% |
| Etán | 0,0005% |
| Phosphine | 0,0001% |
A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva. Óriásbolygó, a második legnagyobb a Naprendszerben a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűje van. Szaturnuszról, a római istenről nevezték el. Jele az isten sarlójának stilizált képe (Unicode: ♃). A Szaturnusz sűrűsége nagyon kicsi, kisebb a vízénél; az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely „úszna a vízen”.
[szerkesztés] Holdak
A Szaturnusznak jelenleg 48 ismert holdja van, többségét nemrég fedezték fel és két további hold létezése is nagyon valószínű. A pontos számot nem lehet meghatározni, mert nézőpont kérdése, hogy mi számít valódi holdnak vagy csak egy gyűrűhöz tartozó szikla vagy jégdarabnak.
- Az űrkorszak előtt kilenc holdja volt ismert a Szaturnusznak.
- 1980-ban a Voyager űrszonda további kilenc holdat fedezett fel.
- A 2000-ben keződött felmérés során 12 új holdat azonosítottak, többnyire kisméretű szikla és jégdarabokat.
- A Cassini űrszonda 2004-ben érkezett meg a Szaturnuszhoz és segítségével eddig 5 új holdat sikerült azonosítani, és a közölt adatokra alapozva több tucat további hold létezése feltételezhető.
- 2005-ben földi távcsövekkel további 12 külső pályán keringő holdat fedeztek fel: [2][3].
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Szaturnusz-hírek A Hírek.Csillagászat.hu portál rovata
| A Szaturnusz holdjai |
|---|
| Janus csoport | Mimas | Enceladus | Tethys | Dione | Rhea | Titán | Hyperion | Iapetus | Inuit csoport | Gallic csoport | Norse csoport |
| A Szaturnusz gyűrűje | Cassini-Huygens |
| Naprendszer | |
|---|---|
 |
|
| Nap • Merkúr • Vénusz • Föld • Mars • Ceres • Jupiter • Szaturnusz • Uránusz • Neptunusz • Plútó • Erisz | |
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)
Based on work by 