Uránusz (bolygó)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Uránusz

Kattints a képre bővebb leírásért

Felfedezés

Felfedező

Sir William Herschel

Felfedezés dátuma

1781. március 13.

Pálya jellemzői (Epocha J2000)

Fél nagytengely

2 870 972 220 km
19,191 263 93 CsE

Pálya kerülete

18,029 Tm
120,515 CsE

Excentricitás

0,047 167 71

Perihélium

2 735 555 035 km
18,286 055 96 CsE

Afélium

3 006 389 405 km
20,096 471 90 CsE

Keringési periódus

30 708,1600 nap
(84,07 év)

Szinódikus periódus

369,65 nap

Átlagos pályamenti sebesség

6,795 km/s

Max. pályamenti sebesség

7,128 km/s

Min. pályamenti sebesség

6,485 km/s

Inklináció

0,769 86°
(6,48° a Nap egyenlítőjéhez)

Felszálló csomó hossza

74,229 88°

Perihélium szöge

96,734 36°

Holdak száma

Fizikai tulajdonságok

Egyenlítői átmérő

51 118 km
(4,007·Földé)

Poláris átmérő

49 946 km
(3,929·Földé)

Lapultság

0,0229

Felszín

8,084·10⁹ km²
(15,849·Földé)

Térfogat

6,834·10¹³ km³
(63,086·Földé)

Tömeg

8,6832·10²⁵ kg
(14,536·Földé)

Közepes sűrűség

1,318 g/cm³

Egyenlítői gravitáció

8,69 m/s²
(0,886 g)

Szökési sebesség

21,29 km/s

Forgási periódus

−0,718 333 333 nap
(17 h 14 min 24,000 00 s) ¹

Forgási sebesség

2,59 km/s = 9320 km/h (egyenlítőn)

Tengelyferdeség

97,77°

Északi pólus rektaszcenziója

77,31°
(5 h 9 min 15 s)

Deklináció

+15,175°

Albedo

0,51

Felhő tetejének átlagos hőmérséklete

55 K

Felszíni hőmérséklet

min	átlag	max
59 K	68 K	N/A K

Légkör jellemzői

Légköri nyomás

120 kPa

83%

15%

1,99%

0,01%

Etán

0,00025%

Acetilén

0,00001%

Szén-monoxid
Hidrogén-szulfid

nyomokban

Ez a lap az Uránusz nevű bolygót ismerteti. A görög-római istenhez lásd az Uranosz lapot.

Az Uránusz a Naprendszer hetedik bolygója. Óriásbolygó, a harmadik legnagyobb átmérőjű és a negyedik legnagyobb tömegű.

1781. március 13-án pillantotta meg először az angol Sir William Herschel. Bár Herschel eleinte nem volt tisztában vele, hogy a Naprendszer egy új tagját fedezte fel, annyit tudott, hogy az új égitest nem csillag.

Nem tartott sokáig, mire a csillagászok felismerték e felfedezés jelentősségét. Sir William eredetileg támogatójáról, III. György angol uralkodóról nevezte el a bolygót, a Georgium Sidus név azonban nem talált lelkes fogadtatásra a világ többi részén. Johann Bode német csillagász javasolta az Uránusz elnevezést a csillagászat görög múzsája, Uránia tiszteletére.

Egyik jele ♅ (Unicode U+2645, főleg asztrológiai) vagy (főleg csillagászati).

[szerkesztés] Atmoszféra

Az Uránusz légköre is nagyrészt hidrogénből (83 %) és héliumból (15 %) áll. Kevés metánt (2 %) is tartalmaz, amely az atmoszféra felső részén elnyeli a vörös napfényt, ami miatt a bolygó halvány zöld színű. A felhők ugyanúgy mozognak a szélességek mentén, mint a Jupiter és a Szaturnusz esetében, csak sokkal halványabbak.

[szerkesztés] Tengelyhajlás

Az Uránusz tengelyhajlása 90°-nál is nagyobb, ezért legtöbbször az egyik pólus van a Nap irányában. A pólusokon melegebb van mint az egyenlítőn a több napenergia miatt. A nagy tengelyhajlás egy korai bolygóméretű objektummal való ütközés során jöhetett létre több milliárd évvel ezelőtt.

[szerkesztés] Magnetoszféra

Az Uránusznak a Földnél sokkal nagyobb, a Jupiterénél kisebb mágneses tere van. A holdak mind ebben a mágneses térben keringenek. A mágneses tér valahol a bolygó belsejében alakul ki, de még nem lehet tudni, hogy pontosan mi okozza. A tengelye 60°-al tér el a forgási tengelytől.