Csillagászati egység
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az SI-n kívüli távolságegység, mely a csillagászatban használható. A Nap és a Föld átlagos távolsága, azaz a Föld-pálya nagytengelyének a fele. Jele: CsE.
[szerkesztés] Példák
- A Plútó 39,5 CsE-re a Jupiter 5,2 CsE-re van a Naptól.
- A Betelgeuse csillag átmérője 2,56 CsE.
- A Hold a Földtől 0,0026 CsE-re található.
További csillagászati távolságegységek: fényév, parszek.
[szerkesztés] Története
A csillagászatban csak távolságarányok mérhetőek könnyen, tényleges hosszak nehezen, ezért sokáig az égitestek közötti egységeket csak csillagászati egységben lehetett tudni.
Első komolyabb lehetőség a mérésre a Vénusz és a Merkúr Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt különböző helyekről. Abból, hogy az égitest a Nap előtt a két helyről különböző helyen látszik áthaladni, a távolság meghatározható. Hell Miksa és Sajnovics János részt vett ebben 1769-ben. Kepler is csak a Nap-Föld távolsághoz tudta viszonyítani a bolygók távolságát.
Fontos szerepe volt az égitestek megradarozásának, mely a II. világháború idején, a repülőgépek távoli felismerésére kifejlesztett radartechnika melléktermékeként született meg. Ezidőtájt (1940-ben) sikerült meghatározni egy CsE pontos értékét is. Magyarországon Bay Zoltán csoportjának elsők között sikerült megradarozni másik égitestet: a Holdat.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hosszegységek átváltása: http://www.ex.ac.uk/trol/scol/calcostl.htm (angol)
Based on work by 